Péter prédikációi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Péter prédikációi, Kérügmata Petru, ókeresztény irodalmi mű, a Pseudo-Clementina egyik alapforrása. Feltehetőleg Szíriában, Kr. u. 200 körül keletkezett, szerzője a gnózis és a kereszténység talaján állt.
A mű első része „Epistula Petri" (Péter levele) címen is szerepel: Péter apostolnak Jakabhoz írt levelét, a mű titokban tartására vonatkozó kívánságát közli. Második része „Contestatio" (Bizonyságtétel) címen is szerepel: Jakab a 70 presbiter előtt ismerteti Péter levelét és tanait. A mű törzsszövege , éppúgy, mint a két bevezető irat, az apokrif iratok közé tartozik. A törzsszöveg főhőse az „igaz próféta", aki a világ kezdete óta különböző alakokban jelent meg (Ádám, Mózes, Jézus); feladata az igazi tan és tudás közvetítése. Ellenlábasa a „női prófétaság". Az ellentétpárok Péter és Pál apostok ellentéteit vetítették előre, a szöveg kettejük tanait, prófétaságát állítja egymással szembe, s egyértelműen Péter mellett foglal állást.
Az oktató célzatú, minden cselekménytől mentes mű az ókeresztény egyház belső ellentéteit szokatlan nyíltsággal tárja fel.
[szerkesztés] Források
Katolikus lexikon
Based on work by