Pacatus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pacatus, Latinus Drepanius (Kr. u. IV. század), gall származású római szónok és költő.
Sidonius Apollinaris említése szerint a Garonne környékéről vagy Burdigalából (ma Bordeaux) származott. Kora legjelentősebb embereivel, Ausoniusszal és Symmachusszal állt kapcsolatban. 389-ben a gall provinciák küldötteként dicsőítő beszédet mondott Rómában I. Theodosius császár előtt annak Maximus Usurpator felett aratott győzelme alkalmából, aki alatt főleg a gall provinciák szenvedtek sokat. Theodosius hálája jeleként 390-ben proconsul volt Afrikában, majd 393-ban comes rerum privatarum (a császári földtulajdon intézője) lett. Bizonytalan, hogy keresztény volt-e vagy sem, beszéde alapján az utóbbira lehet következtetni. Egyetlen fennmaradt műve az említett dicsőítő beszéd, a műfaj egyik legjobb alkotása. Stílusára az antitézis gyakori használata a jellemző. A klasszikus szerzőket még használja, Cicero, Livius, Horatius, Vergilius, Ovidius nyomait őrzi a beszéd. Római történeti párhuzamai Valerius Maximustól és Florustól származnak. A Maximus elleni harccal kapcsolatban, amelyet részletesen leír, jó történeti forrás, helyenként túloz ugyan, de hamis adatokat nem tartalmaz.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)