Paksi atomerőmű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A paksi atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőműve.
Épült: 1973-1987 Alapkiépítés: 1760 MWe
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tervezési szempontok
Az ismert energiahordozók fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező gond megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe hazánkban is.
Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymértékű közreműködésének igénybevételével történjék. Ezt a közreműködést államközi egyezmény biztosította. Az államközi egyezmény alapján a Szovjetunió Magyarországnak nyomottvizes, 440 MWe teljesítményű reaktortípussal rendelkező atomerőmű szállítását vállalta.
A nagy hűtővíz-szükségletet és a későbbi bővítés lehetőségét, valamint biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az új atomerőmű helyét Paks közelében jelölték ki. Az erőmű helyének kitűzése és a tervezés már 4000 MWe teljesítményre történő kiépítés lehetőségét tartotta szem előtt.
[szerkesztés] Műszaki specifikációk
A megvalósult erőmű 4 db, egyenként 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2 db 220 MW-os gőzturbina tartozik. A gőzturbina háromházas, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból áll, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő frissgőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű száraz telített gőz. A reaktor névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel kb. 7000 üzemóráig működhet, ezt követően a reaktor aktív zónája átrakásra kerül.
Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően ma már a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év.
Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közegek (víz) tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gázmenű radioaktív közeget aerosolos és abszorbciós szűrők tisztítják. A gázok megfelelő tisztítás után a szellőző kéményen keresztül jutnak a szabadba. A folyékony és a szilárd hulladékok térfogat-csökkentés után kerülnek a végleges tárolójukba.
Az erőmű frissvízhűtésű. A hűtővizet a Dunából nyerik. A reaktor biztonsági feltételei miatt háromféle hűtővízrendszer létesült:
- a kondenzátor hűtővízrendszer
- a technológiai hűtővízrendszer és
- a biztonsági hűtővízrendszer.
A kondenzátor hűtővízrendszer 8 db hűtővízszivattyút tartalmaz, egyenként 46 800 köbméter/óra teljesítménnyel.
[szerkesztés] A kivitelezés minőségi követelményei
Az atomerőmű építése és szerelése mind a volumenek, mind a technikai színvonal tekintetében komoly erőpróbát jelentett a magyar építő- és szerelő vállalatok számára. A csúcsidőszakban napi 1000 köbméter beton bedolgozása, a közel kétszeres térfogatsúlyú nehézbeton szigorú technológiája, a többezer tonna rozsdamentes acél beépítése a legszigorúbb minőségi előírások betartásával, a többezer kilométer kábel lefektetése, a fokozott tisztaságú szerelés mind olyan feladat, amelyek a tervezők, beruházók és a kivitelezők nagyfokú előkészülését, együttműködését igényelték.
A feszített ütemű kivitelezés azt jelentette, hogy az erőmű területén dolgozó összlétszám a csúcsidőszakban meghaladta a 10 000 főt, és a szovjet tervező és gyártó cégek mellett az atomerőmű létesítésében részt vettek az ún. KGST országok és az energetikai iparág szinte mindegyik mérnökirodája, gyártó és kivitelező cége.
1997-ben megkezdték a rekonstrukciót. A biztonság növelése érdekében, a földrengésállóság növelését szolgáló munkák keretében megerősítik mindazon szerkezeteket, készülékeket, berendezéseket és csővezetékeket, amelyek egy, a számítás szempontjából mérvadónak elfogadott földrengés esetén is épen kell maradjanak. Az átalakításokat, kiegészítéseket mind a négy blokkon és a kiegészítő rendszereken folyamatosan végzik, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett ütemezés szerint. A reaktorvédelmi projekt keretében az irányítástechnikai rendszert átállítják a hagyományos analógról digitálisra, lehetővé téve ezzel a teljes folyamat számítógépes követését. Hasonló cserét még nem végeztek VVER 440 típusú reaktoron, ezért nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a kezdést. Az 1. számú blokkon ez a munka 1999-ben sikeresen lezajlott és folytatódik a továbbiakban.
(Forrás: Az ERBE fennállásának 50 éves jubileumára az erőművekről kiadott tájékoztatófüzet, 2000.)
Based on work by