Panoráma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A panoráma a fényképezést megelőző négy látványélmény egyike. Neve a görög pan („minden”) és horama („látvány”) szavakból származik; Robert Baker nevezte el így 1787-ben.

Robert Baker (1739–1806) miniatűr- és porcelánfestő volt, s 1787-ben szabadalmaztatta találmányát. Voltaképpen – leegyszerűsítve – egy körfestményről van szó. A körfestmény elhelyezésére épített speciális épületben – a rotundában – a néző egy elsötétített folyosón és/vagy lépcsőn jut fel az épület közepén lévő kilátó teraszra, ahonnan körbefordulva, körbejárva nézheti a körfestményt. Feszty Árpád Ópusztaszeren látható honfoglalási körképe ezen az elven alapszik.

A panoráma továbbá egy fényképezési stílus is. Ezeket a képeket több darabból rakják össze.

Philadelphia belvárosa, 1913 Jól megfigyelhető, hogy hogyan áll össze több külön képből egy nagy panorámakép.

Modern panorámakép, Varsó belvárosa Akárcsak a kiterített térkép, a kiterített panoráma is jelentősen eltorzítja a valós vonalakat

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• magyarországi falvak, városok, tájak panorámaképei
• Panorámaképek készítése
• Gömbpanorámák a Kárpát-medencéből