New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vita:Pannonia (provincia) - Wikipédia

Vita:Pannonia (provincia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ókorműhely
Ókorportál Ókorportál
Ezen a cikken az Ókorműhely dolgozik.
Vegyél részt a(z) Pannonia (provincia) cikk szerkesztésében!
??? Ez a cikk még nem kapott osztályzást.
(Ha te osztályoztad a szócikket, kérlek adj meg egy rövid összefoglalót a megjegyzések oldalon arról, hogy mik a szócikk gyenge és erős pontjai.)

Ókori témájú szócikkek osztályozás szerint Wikipédia:Cikkértékelési műhely
NPOV. Egyáltalán nem pártatlan, jelenlegi - szélsőségesnek tűnő - csoportok szóhasználata, mindenféle tényanyag nélkül. A szerző nem hallott pl. a római Alsó- és Felső-Pannoniáról, amely igenis átnyúlik a mai, de az 1918 előtti Ausztria területére is. Kik nevezik a Csallóközt, Szigetközt stb. Pannóniának és miért?

Azért, hogy az Árpád-sávos lobogóról szót lehessen ejteni? Aki nem nyugszik bele, hogy 2004. május 1 után nemcsak Ausztria, hanem Magyarország és Szlovákia is az Európai Unió tagja, annak nem a Wikipédiában kell véleményt nyilvánítania. Ez egyszerűen törlendő.

--Millisits

Látom, ez a sületlenség senki mást nem zavar! Tessék szépen elolvasni egy független forrást, az osztrák nemzeti kultúrális honlapról:

Ott egészen más áll. De a Magyar Történelmi Fogalomtárban is az áll, hogy Pannónia "magába foglalta a Bécsi-medence, a mai Burgenland, a Dunántúl és a Dráva-Tisza közének területét." Megismétlem: törlendő.

--Millisits

Miért nem javítottad ki inkább? Deja vu. --grin 2004. október 3., 00:10 (CEST)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] cikkből (POV)

[szerkesztés] Mai Pannónia

Ma Pannóniának hívják a szlovákiai magyarok szűkebb hazájukat,szülőföldjüket is Szlovákián belül. A Pannónia zászlója 8 sávos piros-fehér zászló, alulról fehér, legfelül piros. Az egykori Árpádsávos zászlóra hasonlít.A szlovákok ezt a vidéket Dolnyáctvo-nak vagy Juzsné Szlovenszko-nak nevezik.Az itt élőket dolnyácinak hívják.A magyar megfelelője pannonok(dolnyáci).Pannon-magyarokról van elsősorban szó.De az itt élő szlovákokat is így hívják dolnyáci-pannonok.Pannónia területe nagyjából 10 ezer km2.Ami felette van az a terület a mindenkori Felvidék .Tulajdonképpen Pannónia a 2.VH alatt visszacsatolt (Magyarországhoz csatolt) területet.Az etnikai határ a szlovákok és magyarok között Pannónia és az etnikai Szlovákia között húzódik. Pannónia alkotja Szlovákiában a magyar etnikai területet. Ennek a területnek az autonómiájáról-önigazgatásáról(önkormányzatáról) politikai viták folynak.Pannónia fővárosának a Selye János magyar egyetem különös szerepet biztosít.

Kedves Grin,

Úgy látszik, én is kezdem úgy vélni, mint az utóbbi hetekben sajnálatosan nem jelentkező User:Ratonyi, aki nem írja át rögtön a súlyosan kifogásolható tartalmú próbálkozásokat. Persze, igazad van, megírom. De azért előbb örültem, hogy a véleményemet is elmondhattam. Egyben a te közreműködésedért is köszönetet mondok. --Millisits --


Csuth-- Ásatások leleteivel és természetesen történelmi elismert ténnyel tudjuk bizonyítani, hogy CHUTH herceget kit a névtelen jegyző Svatoplugnak, a görögök Suethinek, a németek Chuthnak és maguk a szlovákok Csuthynak nevezetek a mai Csalló és Szigetköz területén volt a szállásterülete és itt építette át, apja Baján herceg a " ring " néven elhíresült védelmi vonalat, melyet már a rómaiak kezdtek el ( limes)kiépíteni. Komáromi honfoglaláskori sírok őrzik a nagy csata áldozatainak a maradványait, mely a a médok-pain és médok-kelta-morva Chuth ( Csuth) és a médok-megyer Árpád vitézei között zajlott le. Csallóköz és Szigetköz többszáz évig a neve réz és fametszeteken CHUTH volt, ez ténykérdés.Csuth méd-morva-pain volt,a mogor nem. ből származott , mint Atilla.

[szerkesztés] Pannónia

Megcsináltam, de még lehet részletezni. Remete

[szerkesztés] Irasmod

Latinul: Pannonia - magyarul: Pannónia. Mindketto hasznalatos. --Steller 8-) 2005. október 3., 12:22 (CEST)

De nem szakmai igényű esetekben. Márpedig egy lexikoncikk legyen mindenképpen szakszerű. Arról nem is beszélve, hogy Pannónia Inferior és Pannónia Superior elég hülyén fest. A hosszú Ó maradjon meg a sajtnak.--Mathae V 2005. október 3., 15:00 (CEST)

Mivel római dologról van szó, a latin nyelv használata szerintem elengedhetetlen. Sőt, a magyarban meghonosodott "Pannónia" kiejtés különben is helytelen - a rómaiak rövid O-val ejtették. (Lásd latin nyelvkönyvek.) A magyarítás különben sem áldásos dolog (Verne Gyula...)--Mathae V 2005. október 3., 15:10 (CEST)

Amennyiben latin elnevezeseket hasznalunk, pl. Pannonia Inferior, abban az esetben termeszetesen meghagyjuk az eredeti latin elnevezest, vagyis rövid o-val irjuk. (Mielott velemenyt mondasz, olvasd el, mi van elotted. Senki nem irta a P.I-t, vagy a P.S.-t hosszu ó-val.) De ha magarol Pannóniáról beszelünk, (de mondjuk a légió is ugyanez a kategória - vagy szerinted "kategoria", netan a késői latin categoria, a görög κατηγορια-bol, amit ugye nem kell hosszu ó-val irni, mert a latin nyelvkönyvek szerint rövid o-val ejtjük), akkor közepkori elnevezest hasznalunk. Ez eppen az oltari nagy tevedesed. Ugyanis a Pannónia a közepkorban is hasznalatos elnevezes volt, s akkor mar hosszuval ejtettek ki. Ezt vettük at, s magyarositottuk. Lasd: közepkori latin nyelvkönyvek. --Steller 8-) 2005. október 3., 18:06 (CEST) - Figyelj jobban oda Bak Bori, vagy Szögi Laszlo eloadasain. Erszegit is felveheted, ha tanit meg. Marha jok. --Steller 8-) 2005. október 3., 18:13 (CEST)

Egyebkent majdnem mindenki a sajat nyelven emlegeti, az angolt kiveve: en:Pannonia de:Pannonien eo:Panonio fi:Pannonia fr:Pannonie it:Pannonia la:Pannonia nl:Pannonia pl:Panonia pt:Panónia ro:Panonia ru:Паннония sr:Панонија

Tisztelt Doktornő! Ámbár én még csak szerény elsőéves vagyok, engedje meg, hogy vitába szálljak önnel. Mielőtt én megtámadtam volna a cikket, hogy saját képemre formáljam, a P. I. és a P. S. hosszú Ó-val volt leírva. Tehát Ön nem figyelt. A kategória és a légió beépült a magyar szókincsbe, ámbár a légió használatával szemben kifogásaim vannak. A római légió vélekedésem szerint legio, tekintve, hogy a légió más értelemben is használható, és miért ne legyünk pontosak, ha lehetünk? De a légióba nem fogok belehalni.

Pannonia provincia nem középkori, hanem ókori közigazgatási-katonai-politikai egység volt. Pannónia provincia soha nem létezett. Pannonia viszont igen. Én meg figyelmébe ajánlanám Ferenczi-Maróti-Hahn etalonnak számító könyvét, illetve a többi szakmunkát, + a Cartographia a maga nemében etalonnak számító történelmi atlaszait áltálanos iskolaitól világatlasz terjedelműig. Középkori latin nyelvkönyvekhez még nem volt szerencsém... Én jelenkoriakból tanulok...

Bak Borbáláról (a többiekhez még nem volt szerencsém) pedig igencsak rosszakat hallottam. Pl. azt, hogy azért van egyáltalán történeti földrajz, hogy legyen neki mit csinálni.

És látom, hogy immár Pannonia (provincia) lett a név. Ez meg felesleges. Milyen Pannonia volt még?--Mathae V 2005. október 3., 19:21 (CEST)

 : Azt hiszem, egyre inkabb egymas mellett beszelunk, s nem egymassal. Keszitettem egy egyertelmusito lapot, abbol kiderulnek a dolgok. Legyen Pannonia csak a provincia, s Pannónia meg a többi. S atjavitom itt az egeszet rövid o-ra. OK? 8-) --Steller 8-) 2005. október 3., 19:31 (CEST) (Szegeny Bak Boritol en is annak idejen kiutest kaptam, de aztan rajöttem, hogy piszkosul kellett az (ahogy a nemet mondja: "borsoszamlalas"), amit Segtud. törteneti földrajnak hivnak. S azota tisztelem Borit.) --Steller 8-) 2005. október 3., 19:31 (CEST)


Cigi http://www.continentaltobacco.com/outer.php?innerPage=termek_pannonia_soft.html. De az Pannónia. :-))

-Ali # 2005. október 3., 19:27 (CEST)
  • Ez a megoldás kifejezetten tetszik. A rövid o-k és hosszú ó-k csatája ezzel remélem véget ért. És elnézést a hevességemért, éppen rossz idegállapotban voltam.--Mathae V 2005. október 3., 21:20 (CEST)
    • Szintúgy. 8-) Szent a békepipa? --Steller 8-) 2005. október 3., 21:24 (CEST)
    • Peace forever! :)--Mathae V 2005. október 16., 12:03 (CEST)

[szerkesztés] Szakralis helyek

"Hunka, Attila és Holdvilág gondolom az őslakosság szent helyei voltak. Nem kellene feltüntetni? Sőt talán külön cikkbe kellene tenni" -- Hunkadomb eloszor az itteni lakossag szent dombja volt, aztan a romaiak emeltek ide szentelyeket, majd az V. szazadban itt epült a Karpat-medence elso (a feltevesek szerint arianus) kereszteny fatemploma. Az asatasok meg folynak, a romai koveket a Magyar Nemzeti Múzeumba , majd Aquincumba szallitottak. lsd: ULCISIA CASTRA. Az Attila-domb, s a Holdvilagarok temahoz nem merek hozzaszolni, mert ramvetik magukat az etruszk-osmagyarok, de megjegyzendo, hogy mindegyik vilagvallas tiszteli es ismeri oket. --Steller 8-) 2005. október 3., 18:35 (CEST)

Nem kötözködni akartam, csak még életemben nem hallottam ezekről a helyekről. Ha tisztelik, úgy legyen.--Mathae V 2005. október 3., 19:21 (CEST)

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu