Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Pannonia (provincia) - Wikipédia

Pannonia (provincia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A római Birodalom Pannonia tartománya
A római Birodalom Pannonia tartománya

Pannonia (latin) a Római Birodalom egyik provinciája volt. Északról és keletről a Duna, nyugatról Noricum tartomány, délről a Száva folyó határolta. Területe a mai Kelet-Ausztriát és Észak-Szlovéniát, valamint a Kárpát-medence délnyugati részét, azaz Magyarország nyugati felét (Dunántúl), Észak-Horvátországot, Észak-Szerbia egy részét (Macsói körzet és a Vajdaság Szerémségi körzete), valamint Bosznia és Hercegovina északi sávját foglalta magába.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A területen eredetileg illír törzsek, pannonok és azalok éltek, majd az i. e. 4. századtól kelta hódítók érkeztek. A kelták uralmának a Dákok vetettek véget: Erdély felől előrenyomulva először a szkordiszkuszokat győzték le, majd i. e. 50 körül a Patissos (Tisza) folyó mellett lefolyt véres ütközetben a boiokat és tauriszkuszokat.

Pannonia tartományt Augustus uralkodása alatt, i. e. 35i. e. 8 között foglalták el szilárdan a római légiók. Egy ideig Illyricum provincia részét képezte, majd i. sz. 10-ben Illyricum Inferior néven önálló provinciát alakítottak ki belőle. Ennek nevét az 1. század közepétől hivatalosan is Pannoniára változtattak. A provincia fővárosa Carnuntum (Bad Deutsch-Altenburg) volt.

Traianus idején, 106-ban a tartományt kettéosztották. Pannonia Inferior (Alsó-Pannónia) székhelye Aquincum (Óbuda) lett, míg Pannonia Superior (Felső-Pannónia) székhelye Carnuntum maradt.

Pannonia területén több fontos kereskedelmi és hadi út húzódott, ezek közül a legismertebb a Földközi-tenger medencéjét a Balti-tengerrel összekötő borostyánút. A tartomány keleti határán, a Duna vonalában húzódott a Domitianus idején kiépített, és a sorozatos germán betörések miatt a következő századokban megerősített védelmi vonal, a limes. Volt időszak, amikor 4 légió is állomásozott Pannoniában. Az itteni légiók többször is adtak császárt (például Septimius Severust). Pannonia egyébként a birodalom védőbástyájának szerepét látta el, különösebb gazdasági és kulturális jelentősége nem volt. Mivel a lakosság militarizálódott, a Pannonia-beliek különösen nagy súlyt képviseltek a katonacsászárok korának trónviszályaiban.

Pannonia provincia irányítói nem törekedtek gyors romanizációra. A katonai telepektől és hadi utaktól távolabb eső helyeken a rómaiak jelenléte a 2. századig alig volt észlelhető. Sokáig megmaradt a régi törzsi szervezet. A Duna vonalát őrző légiók és útbiztosító alakulatok állományát javarészt szintén a helybeli lakosság szolgáltatta.

Pannonia legfontosabb városai
Pannonia legfontosabb városai

Diocletianus alatt a provinciát négy részre osztották:

  • Pannonia Prima északnyugaton, fővárosa Savaria/Sabaria (ma Szombathely),
  • Pannonia Valeria északkeleten, fővárosa Sopianae (Pécs),
  • Pannonia Savia délnyugaton, fővárosa Siscia (Sisak/Sziszek),
  • Pannonia Secunda délkeleten, fővárosa Sirmium (Sremska Mitrovica).

Diocletianus ezenkívül kivonta a mai Szlovénia területét Pannonia provinciából, és azt Noricumhoz csatolta.

[szerkesztés] Városai

Ad Flexum (Mosonmagyaróvár)

Ad Mures (Ács)

Ad Novas (Vörösmart)

Ad Statuas (Vaspuszta)

Ad Statuas (Várdomb)

Alisca (Szekszárd)

Alba Regia (Székesfehérvár)

Alma Mons

Alta Ripa (Tolna)

Andautonia (Scitarjevo)

Aqua Viva (Varasd)

Aquae Balisae (Daruvár)

Aquincum (Óbuda)

Arrabona (Győr)

Bassiana (Petrovce)

Brigetio (Szőny)

Caesariana (Baláca)

Campona (Nagytétény)

Carnuntum (Petronell, Bad Deutsch-Altenburg)

Celeia (Celje)

Cibalae (Vinkovci)

Cirpi (Dunabogdány)

Contra Aquincum (Pest)

Contra Constantiam (Dunakeszi)

Contra Florentiam

Gerulata (Oroszvár)

Gorsium Herculia (Tác)

Intercisa (Dunaújváros)

Iovia

Lussonium (Dunakömlőd)

Matrica (Százhalombatta)

Mettulon (Mettika)

Morgentianae (Tüskevár)

Mursa (Eszék)

Mursella (Mórichida)

Neviodunum (Dernovo)

Poetovio (Ptuj)

Quadrata (Lébény)

Sala (Zalalövő)

Savaria (Szombathely)

Scarbantia (Sopron)

Servitium (Gradiška)

Singidunum (Belgrád)

Sirmium (Szávaszentdemeter)

Siscia (Sziszek)

Solva (Esztergom)

Sopianae (Pécs)

Ulcisia Castra (Szentendre)

Valcum (Fenékpuszta)

Vindobona (Bécs)

(Dombóvár) (Nem ismert a latin neve)

[szerkesztés] Ismertebb korabeli szakrális helyei

[szerkesztés] Lásd még


Római provinciák
Achaea | Aegyptus | Africa | Alpes Cottiae | Alpes Maritimae | Alpes Poenninae | Arabia Petraea | Armenia Inferior | Asia | Assyria | Bithynia | Britannia | Cappadocia | Cilicia | Commagene | Corduene | Corsica et Sardinia | Creta et Cyrenaica | Cyprus | Dacia | Dalmatia | Epirus | Galatia | Gallia Aquitania | Gallia Belgica | Gallia Lugdunensis | Gallia Narbonensis | Germania Inferior | Germania Superior | Hispania Baetica | Hispania Lusitania | Hispania Tarraconensis | Italia | Iudaea | Lycaonia | Lycia | Macedonia | Mauretania Caesariensis | Mauretania Tingitana | Moesia | Noricum | Numidia | Osroene | Pannonia | Pamphylia | Pisidia | Pontus | Raetia | Sicilia | Sophene | Syria | Thracia
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu