Phülarkhosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Phülarkhosz, Phylarchos, Phylarchus (Kr. e. III. század) Görög történetíró
Származása bizonytalan: Athénban, Sziküónban vagy az egyiptomi Naukratiszban születhetett. Élete nagyobb részét feltehetőleg Athénban töltötte, működése a század második felére esik. A Szuda-lexikon 6 művének címét sorolja fel, ezek közül csupán a „Hisztoriai" (Történetek) címűből maradtak ránk töredékek. A szamoszi Durisz történeti munkáját folytatta, Pürrhosz peloponnészoszi hadjáratától és halálától (Kr. e. 272) III. Kleomenész spártai király haláláig (Kr. e. 220-219) vezetve az eseményeket 28 fejezetben. Művének fő vonalában hazai eseményeket dolgozott fel, ennek kapcsán azonban az egész görög világot bevonta a tárgyalásba, egyfelől -a régi ión történetírás nyomán- geográfiai, etnográfiai kitérőkkel, másfelől szórakoztató betétekkel, anekdotákkal, érzelmes történetekkel tarkítva az elbeszélést, mindezt moralizáló tendenciával, emocionális hatásra törekedve. Az úgynevezett „tragikus történetírás" képviselője volt, ebben is Durisz nyomdokain haladt. Az atticisták emiatt megsemmisítő kritikával nyilatkoztak róla, műve pusztulásához valószínűleg ez is hozzájárult. Polübiosz szintén igen hevesen bírálta, ennek oka főként Phülarkhosz Kleomenész-képe lehetett, amely Polübiosz szerint túlzó és történelemhamisító; ő maga az ellenpárt (Aratosz) csodálója volt. Lesújtó ítélete ellenére használta Phülarkhosz művét, amely egyébként erre az 50 éves időszakra az egyetlen, az egész hellén világ történelmét összefoglaló munka.
Phülarkhosz ábrázolásában a kiemelkedő személyekre koncentrált, egyes alakjaiban a legendaképzés motívumai is megfigyelhetőek (Pürrhosz mint „második Akhilleusz, illetve Kleomenész glorifikálása). Művéből töredékeket Plutarkhosznál (aki Polübioszhoz hasonlóan bírálta, de használta), Athénaiosznál és Héliodórosznál találunk.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)
Based on work by