Phereküdész Athénaiosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Phereküdész Athénaiosz (más néven Pherekydés, Pherecydes; Kr. e. 5. század első fele) görög történetíró
Ión dialektusban írt a peloponnészoszi háború előtt. A Szuda-lexikon két Phereküdészt különböztet meg: egy Athénaioszt (athénit) és egy Lérioszt (léroszit). Lérosz Ión nyelvterülethez tartozott, lehet, hogy Phereküdész itt írta művét, de ugyanő áttelepülhetett Athénbe, s itt átdolgozhatta, ennek látni is nyomait. Fő művének, melyből sok töredék maradt ránk, később adták a „Hisztoriai” (Történelem) címet, és később osztották fel tíz részre. Ez tulajdonképpen egy genealógiagyűjtemény, amelyben a szerző a hérószok istenekig visszavezetett családfájától a saját koráig dolgozza fel a történelmet. A mű felépítésének alapja a családfa szerinti rendszerezés, ezt kiegészíti szűkszavú mitológiai elbeszélésekkel, az eseményekről szóló száraz tudósításokkal. Mivel a hagyomány nem volt egységes, helyenként kiegészítette és megváltoztatta azt. Főleg Homéroszra, Hésziodoszra és valószínűleg más elveszett epikus művekre támaszkodott. Az ión történetírók közül Akuszilaosz műveit használta.
Attika történetéről és legendáiról ő adott először bőséges adatot, egyet-mást az athéni politikának megfelelően alakítva. Noha művében a családfákat az istenekig vezette vissza, a kozmogónia és a theogónia hiányzik írásából. Művére jellemző a filozófiai spekulációktól való távolságtartás és az ión logográfusokhoz való közeledés, akik megelégedtek a történeti hagyomány gyűjtésével és rendszerezésével. Phereküdész a Kr. e. 3. századtól kezdve a filológusok, mitográfusok, történészek egyik fő forrása lett, elsősorban az attikai anyag miatt.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by