Pirop

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A pirop (magnézium alumínium nezoszilikát) a gránátcsoport ásvány együttesébe tartozik. Szabályos kristályrendszerben dodokaéderes és tetraéderes formában jelenik meg. Tüzesen vörös színe a vas és króm szennyeződésből adódik. Kifejlett, de többnyire aprószemű kristályait gyakran ékszer-kőnek használják. Kristályi sokszor lekerekedettek. Jellegzetes zárványai a pirit, apatit tűszerűen jelennek meg. Több téves néven is ismerik. Szintetikusan is előállítható, ezen kristályok sűrűsége kisebb.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve görög eredetű, a püroposz (tüzesszemű) szóból származik.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Mg₃Al₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája ismerhető fel.
Sűrűsége: 3,7–3,9 g/cm³.
Keménysége: 7,0–7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: könnyen, kagylósan törik. A kristályélek gyakran csorbulnak.
Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.
Színe: sötétvörös, tűzvörös néha barnásvörös
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
Pora: fehér, színtelen.
Különleges tulajdonsága: savakban nem oldódik, hő hatására könnyen olvad.

[szerkesztés] Keletkezése

Ultrabázikus, magmás kőzetekben, gyakran gránithoz kötődően, kontakt metamorf formában keletkezik. A metamorf képződésben gyakran szerpentinekhez és különféle gyűrt palákhoz kapcsolódik A metamorfózisban csak igen magas nyomás alatt alakult ki sokszor gneiszben. Tévesen: kap-rubintnak, arizóniai rubintnak, coloradórubintnak és Sziklás-hegyi rubintnak is nevezik. Hasonló ásvány: az almandin és a spinell.

[szerkesztés] Előfordulásai

Legjelentősebb előfordulásai Csehországban találhatóak, ahol külön iparág alakult ki a cseh gránátnak: is nevezett ékszerkőnek használatos kristályok feldolgozására. Svájcban Gordunóban fordul elő. Skóciában található kristályait: ely rubinnak is nevezik. Dél-Afrika területén Kimberley környékén a gyémánt-előfordulásokkal együtt található. Megtalálható Tanzánia és Madagaszkár egyes vidékein. Jelentős előfordulása van Oroszország Bajkálontúli területén. Az Egyesült Államokban Új-mexikó, Colorado és Arizona szövetségi államokban. Kanadában a Sziklás-hegységben is megtalálható.

[szerkesztés] Külső források

Dr.Oberfrank Ferenc- Rékai Jenő: Drágakövek. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1993.
Cris Pellant: Kőzetek és ásványok. Magyar Könyvklub. Budapest, 1993.
J.Arem: Rock and Minerals. Toronto, 1974