Rákoskert

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rákoskert Budapest főváros XVII. kerületének része.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Rákoshegy és Ecser között fekszik, Budapest XVII. kerületében, közigazgatásába tartozik a Strázsahegyként ismert kerületrész is.

[szerkesztés] Története

A terület, amelyen a mai Rákoskert fekszik, az 1930-as években kezdődött parcellázások előtt Rákoscsabához tartozott, valószínűleg már az Árpád-kortól kezdődően.

A terület tulajdonosa, Schell báróné (dr. Füredi Ferenc, a család ügyvédjének tanácsára, hogy a férje adóságait rendezze és a megélhetését is valamelyest a rangjához méltó módon biztosítsa) a húszas-harmincas évek fordulóján elhatározta, hogy a mai Rákoskert helyén fekvő birtokot felparcellázza és a kialakított házhelyeket eladja. 1931 januárjában már készen voltak a tervek, megnyílt a Kucorgó csárda egyik bérelt helyiségében a parcellázási iroda.

A vasúti állomás helyére is Füredi Ferenc tett javaslatot, ahol megépülése után, 1933 végétől, ha feltételesen is de megállt a vonat. (ez azt jelentette, hogy felszálláskor, vagy egy megállóval előbb szólni kellett a kalauznak, hogy valaki Rákoskerten akart leszállni, illetve csak akkor állt meg a vonat, ha volt felszálló.) 1937-ben került be a rendes menetrendbe.

Rákoskertet 1950. január 1-vel – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Rákoskert legmagasabb pontja a Vida-domb (207 méter), ahonnan a pesti oldal egyik legszebb panorámája nyílik a védett Merzse-mocsár és a Ferihegyi repülőtér területére.

Írásban a Vida-domb és Vidadomb felváltva fordul elő.

[szerkesztés] Látnivalók

Vidadomb: tetején 1992 húsvétja óta áll egy 6 méter magas, sima fakereszt, valamint a II. világháborúban keletkezett bombatölcsér a domb oldalán mind a mai napig megfigyelhető. Rendszeresen rendeznek koncerteket, mulatságokat, ünnepségeket, fesztiválokat a területén.