Ferihegyi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ferihegy Airport Ferihegyi repülőtér
IATA: BUD - ICAO: LHBP
Adatok
Megnyitás éve		1950
Üzemeltető		Budapest Airport Zrt
Város		Budapest
Honlap		www.bud.hu
Koordináták		é. sz. 47°26′13’’ k. h. 19°15′20’’
Utasforgalom		8 266 700 (2006)[1]
Teherforgalom (t)		73 033 (2005)
Gépmozgások		126 947 (2006)[2]
Kifutópályák
Irány	Hossz (m)	Burkolat
13R/31L[3]	3010	aszfalt
13L/31R	3706	aszfalt

A Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér (kódok: IATA: BUD; ICAO: LHBP) Budapest egyetlen repülőtere, Magyarország három nemzetközi repülőterének egyike. A repülőtérről jelentős számú nemzetközi járat indul, főleg Európa városaiba, de Ázsiába, Észak-Amerikába és a Közel-Kelet országaiba is.

Tartalomjegyzék 1 Nevének eredete 2 Fekvése 3 Története 3.1 Előzmények 3.2 A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között 3.3 Világháború és az újjáépítés 3.4 Közelmúlt 3.5 Jelen és jövő 4 Forgalmi adatok 5 Terminálok 5.1 Terminal 1 5.2 Terminal 2A 5.3 Terminal 2B 5.4 GAT 6 Repülőtér látogatás 7 Lásd még 8 Források 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nevének eredete

• Neve Budapest XVIII. kerületének egyik városrészére, Ferihegyre utal.

[szerkesztés] Fekvése

(é. sz. 47°26′12.96’’ k. h. 19°15′20.13’’) Budapest központjától 16 kilométerre, délkeletre található, az Üllői úton haladva, vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg.

Közigazgatás szempontjából a XVIII. kerülethez és Vecséshez tartozik.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Előzmények

Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után Budaörs lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.

1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt és a század végén itt bérelt, mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el a múlt században Ferihegynek a környéket ami előbb Szontagh, majd Podmaniczky végül pedig Vigyázó birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.

[szerkesztés] A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között

A repülőteret vegyesen polgári-katonai-sport hasznosításúnak kívánták kialakítani.

A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, észak-nyugati részére a polgárit és a dél-nyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérlet Repülőgépgyár irodái, műhelyei.

Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly (1903-1973) terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közútfelőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányító torony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

[szerkesztés] Világháború és az újjáépítés

A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.

1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a futópálya betonozási munkálatait is. (13R/31L)

Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották és az elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrendszerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.

Az első nyugatra induló menetrendszerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, mely ilyen járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított futópálya.

[szerkesztés] Közelmúlt

A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épület közeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal Ferihegyet ismét a korszerű repülőterek közé emelte. Ebben az időben készült el a 2-es futópálya (13L/31R), amely 3706 méter hosszú és az 1-es pályával párhuzamos. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.

Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m2 alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhelyekkel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egyidőben Ferihegy 1 szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher, a kisgépes forgalom az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történik. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légiüzemanyagtöltő repülőgépek is. Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át és 2005. szeptember 1. óta a diszkont légitársaságokat szolgálja ki. [1]

[szerkesztés] Jelen és jövő

Az 50-es 60-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások a Boeing-ek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják szorgalmasan az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind, mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légiúton érkező utasok, legyenek azok hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban Ferihegyre több mint 52 légitársaság jár menetrendszerint és 100 városba lehet közvetlenül eljutni. A repülőtér utas és repülőgép forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.

A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát, amelyet 75 évre a brit BAA International Ltd. szerzett meg rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért. [2]

Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére. [3] A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruff-ot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek. [4]

Az átalakítás célja, hogy a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így Ferihegy a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy a régió legfontosabb repülőterévé válhat. [5]

Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat.[6] Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég. [7] Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja a repülőtéri fuvarokat. [8] Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást [9] [10] és a minibusz szolgáltatást [11], hogy a repülőtérüzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.

Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá Ferihegy angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. A magyar kormány beleegyezésével a váltás 2006 végére fog befejeződni. [12]

[szerkesztés] Forgalmi adatok

	2001	2002	2003	2004	2005[4]	2006[5]
Utasforgalom (fő)	4 594 875	4 482 695	5 022 538	6 456 983	8 063 620	8 266 700
Teherforgalom (tonna)	45 211	46 476	50 546	60 460	73 033	88 188
Gépmozgás (darab)	87 166	77 941	88 471	111 753	126 359	126 947

A 10 legnagyobb légitársaság Ferihegyen 2005-ben:

	Légitársaság	Utasszám		Légitársaság	Utasszám
1.	Malév	3.271.415 fő	6.	British Airways	268.570 fő
2.	easyJet	695.870 fő	7.	Air Berlin	235.188 fő
3.	Wizz Air	574.433 fő	8.	Germanwings	188.889 fő
4.	Lufthansa	576.839 fő	9.	Travel Service	162.963 fő
5.	SkyEurope Airlines	513.080 fő	10.	Air France	124.723 fő

[szerkesztés] Terminálok

A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT) Kőbánya-Kispest metróvégállomástól a 93-as BKV járattal, a másik kettő a szintén onnan induló 200-as busszal közelíthető meg.

[szerkesztés] Terminal 1

Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra a low-cost légitársaságok számára. Jelenleg az easyJet, a Germanwings, a Norwegian Air, a SkyEurope, a Sterling, a Jet2 és a Wizz Air utasait szolgálja ki.

[szerkesztés] Terminal 2A

A 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, a Carpatair, a CSA Czech Airlines és a Moldavian Airlines gépei is.

[szerkesztés] Terminal 2B

Bár a 2A terminálhoz kapcsolódik, külön terminálként tartják nyilván. Azok a járatok érkeznek ide, amelyeket nem az 1-es és a 2A terminál szolgál ki.

[szerkesztés] GAT

A kis- és magángépeket (GAT, azaz General Aviation Terminal) fogadó terminál közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magangépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban.

[szerkesztés] Repülőtér látogatás

A repülőtéri bekötőút mellett található Repülőgép Emlékpark március 1-jétől november 30-ig tart nyitva. Itt lehet jelentkezni buszos repülőtér látogatásra, amely során közelről lehet megismerni a repülőtér működését. [13]

Ferihegy 2A és 2B terminál kilátóteraszai is az év ezen időszakában látogathatóak.

[szerkesztés] Lásd még

• Magyarország repülőterei
• Légitársaságok listája

[szerkesztés] Források

1. ^ 2006-ban 4,2%-kal nőtt Ferihegy forgalma, Budapest Airport, 2007.01.11. (letöltve: 2007.01.11.)
2. ^ 2006-ban 4,2%-kal nőtt Ferihegy forgalma, Budapest Airport, 2007.01.11. (letöltve: 2007.01.11.)
3. ^ Ferihegy – LHBP, World Aero Data (letöltve: 2006.11.10.)
4. ^ 2005-ben nyolcmillió utas Ferihegyen, Budapest Airport (letöltve: 2007.01.11.)
5. ^ 2006-ban 4,2%-kal nőtt Ferihegy forgalma, Budapest Airport, 2007.01.11. (letöltve: 2007.01.11.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Melyik terminálról repülök?
• Google Maps műholdfelvétel
• Az utasok véleményei Ferihegyről
• Budapest Ferihegy spotter portál
• Planes.cz/Hungarian Sky
• Flightlevel
• BAA honlapja
• Hochtief AirPort GmbH honlapja
• Megváltoznak a repülőtéren a biztonsági szabályok (Index.hu, 2006. október 31.)
• Olcsóbb lesz a Ferihegy (Index.hu, 2006. október 31.)
• Tavasszal indul a vonat Ferihegyre (Index.hu, 2006. november 10.)