Réthy László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dr. Réthy László, (Szarvas, 1851. november 21. – Arad, 1914. november 20.), etnográfus, numizmatikus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tartalomjegyzék

1 Tanulmányai
2 Gyakorlati munkája
3 Fontosabb munkái
4 Költói tevékenysége
5 Külső hivatkozások
6 Lásd még

[szerkesztés] Tanulmányai

Bölcsészeti tanulmányokat végzett Budapesten jogot és bölcsészetet, majd Bécsben szanszkrit, örmény és szláv nyelvészetet, 1870 és 1872 között a krakkói egyetemen szlavisztikát éa mohamedán numizmatikát tanult. Doktorátust szerzett 1880-ban a magyar numizmatikából, heraldikából és ősrégészetből.

[szerkesztés] Gyakorlati munkája

1877 és 1879 között a békéscsabai polgári leányiskola tanáraként működött. 1880 és 1882 között Aradon történelmi tanulmányokat folytatott. 1881-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztályán dolgozott, kezdetben irnok, 1885-től múzeumi segédőr, 1893-tól őr, majd 1901-ben az érem és régiségtár vezetőjévé nevezték ki. 1900-ban a budapesti egyetem magántanára lett. Etnográfusként részt vett egy balkáni expedícióban, aminek nyomán írta meg Az oláh nyelv és nemzet megalakulása c. munkáját. Tévesen értelmezett nyelvészeti- régészeti- és történelmi adatok alapján a románság őshazáját az Appennini-félszigeten kereste. 1890-től az Ethnographia szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1892-től. A Magyar Numizmatikai Társaság elnökévé választották. Tagja volt a Révai Nagy Lexikon szerkesztő bizottságának.

[szerkesztés] Fontosabb munkái

Hol van az urali nyelvek szanszkrítja? Bécs. 1871.
Anonymus az erdélyi oláhokról. Budapest. 1880.
Magyar pénzverő izmaeliták és Bessarábia. Arad. 1880.
Az oláh nyelv és nyelvezet megalakulása. Budapest. 1872. (Második kiadás: Nagybecskerek. 1890.
Egyetemes Magyar Éremtár. I–II. kötet. Budapest.1899-1907. (Németül: Grác. 1958. Reprint kiadás. Budapest.1982.)

[szerkesztés] Költói tevékenysége

Ő volt Lőwy Árpád, a trágár költő. Polgárpukkasztó verseivel nagy népszerűséget szerzett.

LŐWY: ÖNMAGÁRÓL
Irodalmunkban, - büszkén mondom -
Nincs több olyan tipikus költő,
Mint Lőwy Árpád, akit ismer,
Immár egy egész emberöltő.
Nincs, ki a magyar géniusznak
Hívebb tolmácsa volna, mint ő,
- Bár meglehet, hogy van nálánál
Nem egy kiválóbb magyar költő.
De ő nevében egyesíti
A fajt, amelyre néz a Kárpát,
Hiszen fajunknak fele Lőwy,
A másik fele pedig Árpád.