Békéscsaba

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.679° k. h. 21.091°

**Békéscsaba**

Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Kistérség	Békéscsabai
Rang	város
	[[]]
Polgármester	Vantara Gyula
Terület	193,94 km²
Népesség Összesen (2005) Népsűrűség	65 691 338 fő/km²
Irányítószám	5600
Körzethívószám	66
Térkép é. sz. 46.679° k. h. 21.091°	település Mo. térképén

Békéscsaba (szlovákul Békéšská Čaba) megyei jogú város, Békés megye székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

A Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a kettős Körös folyótól 8 km-re fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 86-90 méter.

A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométer nyugati irányban.

[szerkesztés] Közlekedés

Minden város életében kulcsszerep a közlekedés minősége, megfelelő megléte. Békéscsabán ez főleg a vasúti és autóbuszközlekedést jelenti.

[szerkesztés] Távolsági és helyközi közlekedés

A távolsági és helyközi közlekedést Békéscsabán és környezetében a Körös Volán és a MÁV végzi. A városnak átlagosnak mondható a távolsági közlekedése, sem kiugró pozitívumok, se nagy negatívumok nem igazán jellemzik.

A környezező települések egy részével kerékpáros összeköttetéssel is rendelkezik (pl. Kondoros).

Közúti közlekedés

A 44-es és 47-es főútvonalak találkozópontja. A 44-es számú elsőrendú főút Kecskemét – Szarvas – Békéscsaba – Gyula – országhatár, míg a 47-es másodrendű főút Debrecen – Berettyóújfalu – Szeghalom – Békéscsaba – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged irányába biztosít megfelelő kapcsolatot. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok futnak be, illetve indulnak ki. Megfelelő minőségű a Mezőberény irányába haladó út, igen jó állapotban van a Doboz felé vezető pálya. Csanádapáca felé szintén jó minőségú az út, ez nem mondható már el a Szabadkígyós-Kétegyháza felé vezető szakaszról.

Békés megyében, így Békéscsabán is a közösségi közúti szállítás nagyobb részét (80% fölött) a Körös Volán Zrt. végzi. A maradékon főleg a szomszédos megyék Volántársaságai osztoznak (Hajdú Volán, Tisza Volán, Volánbusz).

A megyeszékhelynek egészen kiváló autóbusz összeköttetése van néhány környező településsel, Gyulára naponta 52 járatpár, Békésre 60 (!), Szabadkígyósra, Dobozra, Kétsopronyba és Csabaszabadiba is könnyen el tud jutni az ember, mert naponta 20 fölött van a járatpárok száma. A távolabibb városok közül megfelelő a kapcsolat Szeged, Debrecen, Baja és Pécs felé.

Nem megfelelő, vagy gyengébb a Kecskemét-Budapest, illetve Szolnok viszonylat, mert a vasút itt átveszi az autóbusz szerepét.

A távolsági közlekedést ma már szinte csak légkondicionált, kényelmes nyugati autóbuszok végzik. Az elővárosi vonalakon is folyamatos az elöregedett járművek cseréje.

Vasúti közlekedés

A 120-as vasútvonal (Budapest – Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba – Lőkösháza) halad át a városon. A vasúti összeköttetés Szolnok-Budapest irányába jónak mondható, a szerelvények 120 km/órás sebességgel közlekednek, naponta 15 járatpárral, villamosított, kétvágányú vonalon. Telekgerendás – Csorvás – Orosháza – Szeged irányba már kedvezőtlenebb a helyzet, habár a forgalom és a napi járatszám 12, de a vonalszakasz nagy részén sebességkorlátozás (60-70 km/h) van elrendelve és csak egyvágányú a szakasz, nincs villamosítva. A Gyula – Sarkad – Kötegyán – Nagyszalonta – Nagyvárad vonal még az előbbinél is rosszabb állapotban van, gyakorlatilag a második világháború óta nem fejlesztették. Végig sebességkorlátozás van érvényben rajta, nincs villamosítva és egyvágányú.

[szerkesztés] Helyi közlekedés

Békéscsabán a helyi tömegközlekedés kizárólag autóbuszokkal valósul meg, a város nagysága miatt nem igényli az egyéb közlekedési módokat (villamos, troli, stb...)

A tömegközlekedésen kívül igen nagy szerepe van Békéscsabán a kerékpárutaknak, amiben élen jár úgy a megye, mind a város. Majdnem az összes forgalmasabb főút mentén kiépítették a kerékutakat. A városlakók igen nagy hányada ezért a kétkerekűt veszi igénybe a mindennapi használathoz, talán az összes megyeszékhely közül itt a legnagyobb a biciklisták aránya.

A forgalmi jelzőlámpák száma 28 darab (jelenleg), körforgalomból három darab épült a megyeszékhelyen. A lámpák megfelelően össze vannak hangolva, a "zöldhullámos haladás" biztosítva van. A város kitáblázottsága is igen jónak mondható.

Múlt

Régebben a városban létezett az úgynevezett "kisvasút", erre még sok egykori csabai is emlékszik, hogy a város utcáit behálózó keskeny nyomközű vasút igen jól szolgálta a település lakóinak igényét. Az 1967-es új közlekedési koncepció után a vonalakat megszüntették, és autóbuszokra terelték a forgalmat. Nagy kár, mert manapság igazi turistaszenzáció lehetne.

Jelen

A helyi tömegközlekedést a várossal kötött szerződés alapján a Körös Volán Zrt. végzi. A társaság autóbuszai járnak a környező, Békéscsabához csatolt településrészekre is (Mezőmegyer, Gerla).

Békéscsabának összesen 20 darab helyi járatú autóbuszvonala van, amelyek nagyjából lefedik a város egész területét. Azonban a lakosság felől évek óta meglévő panasz a járatok nem megfelelő sűrűsége.

A 20 járat közül csak igen kevésnek van viszonylag rövid követési ideje. Igazándiból csak az 5-ös, 7-es, 17-es vonalakon járó buszok tekinthetők valódi, rendszeresen sűrűn közlekedő járatoknak, 15-25 perc közti követési idővel. Az 1-es,2-es,3-as,8-as,20-as számú autóbuszok körülbelül 30 perc – 1 óránként közlekednek. A többi járat ennél is ritkábban érkezik a megállókba. A járatok nagy része az autóbuszállomásról indul (ami egyébként össze van kötve a MÁV vasúti pályaudvarával), illetve nagy csomópontnak tekinthetők még a Szabadság tér, Malom tér és Szeberényi tér megállóhelyek is.

A járművek igen nagy hányada ma már korszerű, MAN, Mercedes-Benz, Rába-Contact, illetve új generációs Ikarus busz. Természetesen a 80-as években forgalomba állított Ikarus 200-as buszcsalád tagjai is szép számban járják még a várost.

A buszjáratok szám szerinti beosztása a következő:

1 Szabadság tér – Szarvasi út – Kolozsvári u. – Orosházi út – Szabadság tér (körjárat)
1A Veres P. u. – Franklin u. – Orosházi út – Szabadság tér – ÁNTSZ
2 Szabadság tér – Orosházi út – Kolozsvári u. – Szarvasi út – Szabadság tér (körjárat)
3 Veres P. u. – Orosházi út – Autóbusz pu. – Szabadság tér – Malom tér
3G Veres P. u. – Orosházi út – Bartók B. út – Szabadság tér – ÁNTSZ (gyorsjárat)
3K Veres P. u. – Orosházi út – Autóbusz pu. – Szabadság tér – ÁNTSZ
3V Veres P. u. – Orosházi út – Autóbusz pu. – Szabadság tér – Kórház – Varságh B. u.
5 Autóbusz pu. – Szabadság tér – Körösi u. – Mezőmegyer
7 Autóbusz pu.-Petőfi liget-Bánát u.-Ifjúsági tábor-(Ruhaipari SzKI)
7F Autóbusz pu. – (Szabadság tér) – Lencsési ltp. – Fényes – (Szabadság tér) – Autóbusz pu.
8 Mezőgép – Kazinczy u. – (Autóbusz pu.) – Szabadság tér – Iskolacentrum – Erdélyi sor
8A TESCO – Kazinczy u. – Autóbusz pu. – Szabadság tér – Iskolacentrum – Erdélyi sor
9 Autóbusz pu. – Bartók B. u. – Iskolacentrum – Szabadság tér – Autóbusz pu. (hurokjárat)
11 Autóbusz pu. – Szabadság tér – Konzervgyár – Forgácsoló – KNER II.
14 Mezőgép – Madách u. – Orosházi út – Bartók B. út – Szabadság tér – Varságh B. u.
17 Szabadság tér – Ifjúsági tábor főbejárat – (Ruhaipari SZKI)
17 V Autóbusz-pályaudvar-Andrássy út- Szabadság tér-Lencsési aut.ford.(Ruhaipari SzKI)
17G Ifjúsági tábor főbejárat – Szabadság tér – ÁNTSZ – Ifjúsági tábor főbejárat
19 Autóbusz pu. – Szabadság tér – Iskolacentrum – Főiskola – Egészségügyi Gyermekotthon
20 (Autóbusz pu.) – Szabadság tér – Gerla, kh.

A taxik a Szent István téren, a katolikus templommal szemben, a Gyógyszertár és a Fiume Szálló előtt parkolnak átmenetileg, mivel a régi drosztot (a Justh Gyula utca) megszüntették. Ezen kívül a Vasútállomáson és a Csaba Centernél is várakoznak a fuvarosok.

[szerkesztés] Története

A környék az őskor óta lakott. A vaskorban a szkíták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen.

A Csaba nevű falut az 1330-as években említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. A török időkben a város eleinte fennmaradt, de a 17. század folyamán, a törökkel folytatott harcok során elpusztult.

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban és így megvásárolhatta Békés megyét. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: szlovák parasztokat telepített le. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa közt volt, népessége elérte a 22 000 főt. Ettől függelenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házakkal zsúfolt, sáros utcáival.

1858-ra elérte a várost a vasútvonal, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek. A 19. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és elérte, hogy Békéscsaba rendezett tanácsú város legyen.

Az I. világháború sok szenvedést hozott. 1919 és 1920 között Békéscsaba román megszállás alatt állt. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb déli városait, többek közt Aradot, Temesvárt és Nagyváradot, és Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük az elveszítettek szerepét. A két világháború közötti gazdasági válság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig még árvíz is pusztított a városban.

A II. világháború idején csatákat nem vívtak a környéken, de 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost: június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét, több mint 100 ember halálát okozva. Október 6-án a szovjet hadsereg elfoglalta a várost.

1948-ban kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek folyományaként főleg Csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be az egykori szlovákok (tótok) helyére. Főleg Révkomárom, Gúta, Losonc és Érsekújvár térségéből érkezett sok áttelepített.A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 46 000-re esett vissza, ezzel Békéscsaba szenvedte el a II. világháború egyik legnagyobb emberveszteségét a magyar városok közül.

1950 óta Békéscsaba megyeszékhely. A szocializmus idején Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlődött. Az akkori konjuktúrát, extenzív iparfejlesztést mutatja, hogy a konzervgyárban több, mint 5000-en dolgoztak, szinte kivétel nélkül szovjet exportra termelve. Ebben az időben nagyon felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ez elsősorban az egykori KGST-országok szakosodása miatt történhetett, túlfejlesztették a kapacitásokat. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, rengetegen elveszítették az állásukat. A város mostanra túljutott a mélyponton. Érkeztek új beruházók is, elkészült a város bevásárlóközpontja, felújították a strandot, megépült az elkerülőút, a négysávos autót Gyula felé, átadták a repülőteret. Megújult a város sétálóutcája, 2 tere, új épületbe költözhetett a Rózsa Ferenc Gimnázium is.

[szerkesztés] Népesség

Békéscsaba hagyományosan a szlovákság egyik régi központja volt, azonban már a város elvesztette szlovák (a népnyelv szerint: tót) jellegét. A 2001-es népszámlálás szerint a következőek voltak a város etnikai viszonyai:

A 67 383 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 6% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak és 5,6% egyéb. A népsűrűség 347,44 fő/km². A városban 27 811 lakás/ház található, ez 143,4 háztartás/km² sűrűséget jelent.

[szerkesztés] Kultúra

Békés Megyei Jókai Színház
Munkácsy Mihály Múzeum
Munkácsy Mihály Emlékház
Gabonamúzeum
Szlovák Tájház
Jankay Galéria
Meseház
Jankay Kortárs Galéria

[szerkesztés] Média

A településen az írott és elektronikus sajtó egyaránt képviselve van.

Elektronikus média

Békéscsabán valósult meg az országban először a helyi városi kábeltelevíziózás koncepciója 1992-ben. A társaság neve Csaba TV lett. Rá egy évre datálódik a helyi kereskedelmi rádióadások sugárzása is.

Az 1990-es évek közepén valóságos fénykorát érte meg a megyeszékhelyen a helyi sugárzású rádióállomások. Ekkoriban működött a legtöbb rádióállomás, és nagyon színvonalas műsorokat készítettek a rádiósok.

A következő rádiók sugároztak ekkoriban:

Start Rádió (Fm 88,9, a város első 24 órás rádióadója)
Alföld Rádió
Róna Rádió
Délkelet Rádió
Csaba Rádió (Fm 104 Mhz)

Sajnos innentől lefelé vezett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna, és a Délkelet Rádió is. Az évezred elmúltával már csak akét legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. 2006-ban pedig a sokak által legjobbnak tartott Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a Rádió1. Így jelenleg sajnos csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül.

Jelenleg a 88,9-es FM frekvencián a Rádió1 adása szól, a 96,0-án a békési Torony Rádió szolgáltat, a 100,9-es hullámhosszon a Juventus Rádió adását hallgathatjuk, a 101,6-os rövidhullám a Danubiusé, míg az FM 104-es frekvencia megmaradt a Csaba Rádiónak. A Csaba Rádió már többször elnyerte az országban a "legsportosabb rádióadó" címet, ezt főleg a város csapatainak élő közvetítéseivel érte el, még idegenbe is mindenhová kisérték, főleg a focicsapatot.

A televíziózásban 1992-ben megalakult az országban először a Csaba TV, z azóta folyamatosan készíti a műsorokat a helyi lakosság részére. A műsorok általában a délutáni órákban, 16 óra körül kezdődnek és este 10-ig tartanak. A Hírekben és a sportműsorokban is a helyi hírek dominálnak.

Ugyancsak helyi jellegú a Délkábel Televízió is, amelyik a mindenkori kábeltelevízió-szolgáltató adója, főleg képújsággal jelentkezik.

Írott sajtó

Békéscsabán jelenik meg a Békés Megyei Hírlap, a Heti Délkelet és a Csabai Mérleg is. Ezenkívül természetesen időszakos kiadványok is léteznek (választások idején, sportcsapatok időnkénti füzetei, stb...). A Békés Megyei Hírlap (továbbiakban: BMH) tulajdonosa az Axel Springer Kiadó Kft, a Csabai Mérleget az Önkormányzat adja ki. A BMH 120 000 példányban jelenik meg, ezzel a megye legnagyobb példányszámú lapja, ami 1945-ben alakult Viharsarok néven.

Régebben létezett még a Békés Megyei Lap is, ami kifejezetten szinte csak a megyére koncentrált, igényes, színvonalas lap volt, de sajnos ez megszűnt még 2000 előtt.

[szerkesztés] Oktatás

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatás megfelelőnek, míg a felsőfokú kicsit hiányosnak és gyengének tekinthető.

[szerkesztés] Alapfokú oktatás

Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 12 önkormányzati és 2 egyházi intézmény vesz részt. A hagyományos általános iskolákon kívül két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnázium keretében végzik az alapfokú képzést, egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, egy iskola pedig a nemzetiségi oktatásban vállal feladatot. Jelenleg 5522 gyermek részesül általános iskolai oktatásban.

Ezek név szerint a következők:

2-es Számú Általános Iskola
10-es Számú Általános Iskola
Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium
Erzsébethelyi Általánis Iskola
Gerlai Általános Iskola
Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (régebben 9-es iskola)
József Attila Általános Iskola
Mezőmegyeri Általános Iskola
Petőfi Utcai Általános Iskola (régebben 1-es iskola, amihez hozzákapcsolták a 3-ast is)
Savio Szent Domokos Katolikus Iskola
Szabó Pál Téri Általános Iskola
Szent László Általános Iskola
Szlovák Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon
Vandháti Úti Általános iskola és Speciális Szakiskola

[szerkesztés] Középfokú oltatás

A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban, a szakközépiskolai képzésnek több mint fele itt valósul meg, az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111. Hozzávetőleg hatezer középiskolás végzi tanulmányait Békéscsabán, akiknek egyharmada a környező településekről érkezik. Sőt, ezen kívül Csongrád, Jász-Nagykun Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből is rendszeresen érkeznek diákok a településre. Ez is mutatja a város regionális szerepét.

Más gazdasági ágakban a város 12 szakképzést folytató iskolája horizontálisan és vertikálisan széles képzési palettát kínál mintegy 8000 tanuló számára, speciális szakmaterületeiknek – nyomdaipar, elektronika, vízgazdálkodás, földmérés, zene-, tánc-, textilművészet – köszönhetően regionálisan is vonzóak.

Középiskolák név szerint:

Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola
Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium
Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája
Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola
Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola
Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola
Kemény Gábor Műszaki és Logisztikai Szakközépiskola
Kós Károly Szakképző Iskola (régen 635)
Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola
Rózsa Ferenc Gimnázium
Széchényi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola
Szlovák Gimnázium
Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola
Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola
Zwack József Kereskedelmi Szakközépiskola

[szerkesztés] Felsőfokú oktatás

A város két felsőfokú intézménnyel rendelkezik, a városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. Az egyik Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, amely mint kihelyezett tagozatként üzemel. A másik a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF)

A Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Ezek: Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék. Ezeken túlmenően az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak.

[szerkesztés] Gazdaság

Tégla- és cserépgyártás (Jamina-Tondach)
Nyomdaipar (Kner, Hungária, Javipa)
Gépipar (Linamar Hungária)
Kolbászgyártás (Csabahús Kft)
Baromfifeldolgozás (2006-ban megszűnt)
Tejipar (Friesland Hungária) – felszámolás alatt

[szerkesztés] Sport

Jelenleg a városban NBII-es futballszakosztály (Békéscsaba 1912 Előre SE) honlap működik, aminek a Kórház utca 4-6 alatt van a székhelye. Itt található a stadion is, amely villanyvilágítással ellátott, 16 000 néző befogadására alkalmas. A klub legnagyobb sikerei: MNK (Magyar Népköztársaság Kupa) megnyerése 1988-ban, majd az 1993/94-es idényben a Magyar Nemzeti Bajnokság legmagasabb osztályában elért 3. helye.

A másik jelentős csapatsport a kézilabda, egykoron a város férfi, és női csapatai is egyszerre játszottak a legmagasabb osztályban. Jelenleg a női szakosztály honlap stabil NBI-es résztvevő, míg a férfiak a harmadik vonalban játszanak. A mérkőzéseket az ország egyik legnagyobb körcsarnokában, a Városi Sportcsarnokban rendezik meg, ami kb. 2300-2500 férőhellyel rendelkezik, ebből 1800 ülőhely.

A város sportjához hozzátartozik még a női röplabda és a női kosárlabdacsapatok is, amelyek a 3. vonalban küzdenek.

Az egyéni sportok közül kiemelhető a női torna, az országosan is elismert csabai műhely 1992-ben olimpiai bajnokot adott az országnak Ónodi Henrietta személyében. A jelenkori magyar női tornászválogatott általában a Békéscsabai Hungarotel Női Torna Klub tornászira épül.

Szintén sikeres a vívószakosztály, akik már több országos bajnokot, illetve olimpiai bajnokot is adtak Tóth Hajnalka személyében, aki a női párbajtőr csapattal nyert aranyérmet.

Lehetőség van még a városban úszni, teniszezni, fallabdázni, vitorlázórepülőzni, ejtőrnyőzni, rögbizni, baseballozni, vizilabdázni, atlétizálni stb...

Linkgyűjtemény a város sportjáról:

[szerkesztés] Látnivalók

Békéscsaba látképe, előtérben a két evangélikus templommal

Evangélikus kistemplom (barokk, a 18. század közepéről)
Evangélikus nagytemplom (klasszicista, 19. század eleje)
Városháza (romantikus, tervezte Sztraka Ernő, a homlokzat Ybl Miklós tervei alapján, épült 1873-ban)
Munkácsy Mihály Múzeum
Munkácsy Mihály Emlékház
Szlovák tájház

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Itt születtek

1827. január 5-én Haán Antal festőművész
1883. november 21-én Kvasz András pilóta
1892-ben Ján Valašťan Dolinský szlovák zeneszerző
1901. január 18-án Tevan Margit Munkácsy-díjas ötvösművész
1929-ben Boros Ottó kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
1936-ban Klimó Károly képzőművész
1944-ben Vidovszky László zeneszerző, zongoraművész
1948-ban Salamon György festőművész
1951-ben Hegyi Gyula országgyűlési képviselő, politikus (MSZP)
1974. május 22-én Ónodi Henrietta tornász
1974-ben Szabados Béla úszó

[szerkesztés] Itt éltek

Itt végezte középiskoláját (valamint Szarvason) Gyóni Géza költő, akinek komolyabb családi kapcsolatai is voltak a várossal.
Itt lakott és itt halt meg 1891. augusztus 12-én Haan Lajos evangélikus lelkész, történetíró, az MTA tagja.
Itt élt sokáig Munkácsy Mihály festőművész.
Itt lakott és itt végezte szőlőnemesítő tevékenységét Stark Adolf (sz. Bártfa, 1834. december 28. – mh. Békéscsaba, 1910. augusztus 26-án.Ő nemesítette a szőlő ’Csaba gyöngye’ fajtáját.
Itt születtett Jankay Tibor festőművész 1899. március 24-én, meghalt Los Angeles (Amerikai Egyesült Államok), 1994. március 20.
Itt született Perlrott-Csaba Vilmos festőművész 1880. február 2-án – meghalt Budapest, 1955. január 23. , a Fauves (Vadak) generáció tagja.
Itt született Mohácsy Mátyás gyümölcskertész, egyetemi tanár, 1881. március 12. -meghalt Budapest, 1970. április 6.
Itt született Boros János fizikus 1912. november 30-án, . (A békéscsabai Rudolf – gimnáziumban érettségizett, színjeles eredménnyel). meghalt 1991-ben.
Itt bontakozott ki a tehetsége a Rudolf gimnáziumban – tanára Zvarinyi Lajos keze alatt – Vidovszky Béla festőművésznek. sz. Gyoma, 1883. július 2. – mh. Budapest, 1973. február 6.
Itt született Rábai Miklós koreográfus Kossuth-díjas Érdemes művész(1921. ápr. 18. meghalt Budapest 1974. aug. 18.).
A békéscsabai Rudolf gimnáziumból indította el tanára, Mazán László a tehetséges diákot, Schéner Mihályt,a Munkácsy-díjas (1978) és Kossuth-díjas festőművészt (1995), a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagját. (sz. Medgyesegyháza, 1923).
Itt született Pátkai Ervin szobrászművész, 1936. április 11-én – mh. Párizs, 1985. június 18.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Békés megye városai
Battonya \| Békés \| Békéscsaba \| Csorvás \| Dévaványa \| Elek \| Füzesgyarmat \| Gyomaendrőd \| Gyula \| Mezőberény \| Mezőhegyes \| Mezőkovácsháza \| Orosháza \| Sarkad \| Szarvas \| Szeghalom \| Tótkomlós \| Vésztő

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../b/%C3%A9/k/B%C3%A9k%C3%A9scsaba.html"

Kategóriák: Békés megye települései | Magyarország városai