Vita:Radnóti Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Fontaine az La Fontaine? Alensha 2005. május 2., 22:28 (CEST)

Jean de La Fontaine --Mt7 2005. május 2., 22:35 (CEST)

Ki kéne javítani a hibákat GB. 2005. december 12. 20:23

[szerkesztés] Megjegyzések későbbi javításokhoz

• Életrajz: átnézni, helyesírási hibáki is, pontok a mondatok végéről, stb.
• Művei: hiányzik a teljes pályakép
• Szakirodalom: hiányzik
• Forrás: hiányzik
• Jelentősége: az elejére való, nem a végére
• Hatásáról írni

Kata 2006. április 30., 20:28 (CEST)

[szerkesztés] Jelentősége

Ezt a szakaszt vagy ki kellene egészíteni, vagy törölni kéne, mert így elég nevetséges. "Apollinaire verseinek és La Fontaine meséinek fordítója." - szerintem ebben azért nem merül ki Radnóti jelentősége. Lelkesa 2007. február 13., 16:44 (CET)

Tök igazad van. Nem akarod kiegészíteni? OsvátA. 2007. február 13., 16:46 (CET)

[szerkesztés] Cikk a szócikkből

Félkövér szövegRadnóti emlékének táblát és szobrot avattak a felvidéki Nemesradnóton

Nemesradnót Önkormányzata és a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás Csáky Pál miniszterelnök-helyettes anyagi támogatásával valamint Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész és Varga Imre karcagi bronzöntő művészi alkotásának köszönhetően 2006 május végén felavatta Radnóti Miklós mellszobrát Nemesradnóton. A megjelenteket Tóth Elemér polgármester köszöntötte, többek között ezekkel a szavakkal: „Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy Radnóti emlékét tovább ápolhatjuk, hogy ez a szobor jelképezi azt, amit ő mindig is hangoztatott - mindegy hogy milyen nációhoz, felekezethez tartozol, egy a fontos, maradj meg embernek.” Csáky Pál ünnepi beszédében összefoglalta, hogy Gömörország és Nemesradnót üzen a világnak arról, hogy az értéket megbecsüli, hogy a jövőben is azok előtt a teljesítmények előtt, amik innen indultak fejet hajt. „és kérem tisztelettel, számomra még inkább megható az, hogy Nemesradnót magyar cigány nemzetiségű állampolgárai, együtt vállalják fel ezt a küldetést.” B. Kovács István történelmi előadásnak is beillő beszédében mindehhez a következő mondatával csatlakozott: „Tájainkon a cigány-magyarság az egyik legfőbb letéteményese a magyar jövőnek.” Majd szónoklatában megmagyarázta Radnóti Miklós balogvölgyi gyökereit, ami kétségtelen, hiszen apai ágon a nagyapja Glatter Jónás Rozsnyón született, a közeli Uzapanyitról nősült, fiuk Jakab a költő apja pedig radnóti volt. Bár B. Kovács István, muzeológus azt nem tudja megerősíteni, mert nem folytatott ez irányban kutatásokat, hogy Radnóti Miklós nagyszüleinek Radnóton kocsmájuk volt, pedig erről a helyiek – a nemesradnóti idősebbek bizonyságot tettek Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alelnökének az egykori mulatóban tartott előadásán. Ez az épület még ma is áll, gyülekezeti teremként működik, de furcsa módon a 2004-ben avatott emléktábla és a mellszobor mégis az iskolához, Pósa Lajos szobra mellé került. A muzeológus hangot adott annak is, hogy meg kell gyökeredznie a magyar értelmiség tudatában, hogy Radnóti Miklós nem az erdélyi Radnót után választott nevet, hanem a Balogvölgyi Nemesradnót után. Ugyanakkor B. Kovács István maga is elmondja, hogy, Ferencz Győző az életrajz tudós Radnóti Miklós élete és költészete című, 2005-ben megjelent monográfiájában leírja, hogy a Glatterként született Miklós költői nevét apja egykori működési helyéről, a Maros mellett fekvő néhai Kisküküllő vármegyei Radnótról vette. Mindenesetre az tény, hogy Radnóti Miklós váci származású anyját születésekor, apját 12 éves korában veszítette el, anyai nagybátyja nevelte, Szegeden tanult, Sík Sándor volt a példaképe, aki a katolicizmus felé terelte. Zsidóságát megtagadta, úgy ahogyan az őseit is elfelejtette. Csöndes sorok lehajtott fejjel, 1929 írott verse is utal erre, meg a megannyi keresztény költemény. Azonban névválasztása komolyabb életrajzi kutatásokat érdemelne, ha nem elegendő annak az életrajz tudósnak a feltárása, aki többévi kutatómunkával a teljes Radnóti-kéziratanyagot, az összes fellelhető kritikát, magyar és külföldi monográfiát, újságcikkeket, emlékezéstöredékeket, interjúkat, a Radnótihoz közelállók naplóit és Radnóti Miklósné szóbeli közléseit is feldolgozta és felhasználta és Palládium-díjjal jutalmazták Radnóti-könyvét. Viszont nem ad arra utaló jelzést, hogy Nemsradnót lenne az a hely, ahonnan a költő nevét 1929-ben választotta. Mindenesetre annak csak örvendhetünk, hogy Nemesradnóton áll az első felvidéki Radnóti Miklós mellszobor, hiszen apja valóban a balogvölgyi kisközségben látta meg a napvilágot.