Radnóti Miklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.): a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Élete
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban egy asszimiláns zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881-1909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (1874-1921) kereskedelmi utazó volt.
A Szemere utcai elemiben (1915-19), a Markó utcai főreáliskolában (1919-23) és az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós fiú felső kereskedelmi iskolában (1923-1927) végezte tanulmányait. 1927 júniusában érettségizett. 1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja.
1926 Å‘szén megismerkedett leendÅ‘ feleségével, Gyarmati Fannival. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. 1927-28-ban elvégzett egy tanévet a csehországi Liberec (Reichenberg) textilipari fÅ‘iskoláján, majd onnan visszatérve nagybátyja ::nagykereskedésében helyezkedett el. Októberben barátaival 1928 cÃmmel irodalmi folyóiratot indÃtottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse) közölt. 1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság cÃmmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt.
A nyári szünidÅ‘t a rokonoknál, Trencsénben töltötte. Decemberben gimnáziumi különbözeti érettségi vizsgát tett annak érdekében, hogy felsÅ‘oktatási tanulmányokat folytathasson. 1929-30-ban részt vett a Kortárs cÃmű, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapÃtásában és szerkesztÅ‘i munkájában. Åsszel beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe.
Ãprilis 11-én a budapesti törvényszék utasÃtására házkutatást tartottak nála, verseskötetének maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indÃtottak ellene. A nyári szünidÅ‘t Franciaországban töltötte. December 8-án zárt tárgyalás keretében a Töreky-tanács nyolcnapi fogházbüntetésre Ãtélte. 1932. május 18-án az ÃtélÅ‘tábla Gadó-tanácsa helybenhagyta az elsÅ‘fokú Ãtéletet, de annak végrehajtását felfüggesztette. Júniusban a Valóság cÃmű folyóirat munkatársa volt. Júliusban Bálint Györgyéknél, Tátraszéplak közelében nyaralt. Åsszel tanári alapvizsgát tett. Részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjának, valamint a Hétvezér utcai munkásotthon szavalókörének munkájában.
1933-ban a Művészeti Kollégium művelÅ‘dési programja keretében elÅ‘adást tartott. 1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude minÅ‘sÃtéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. Kaffka Margit művészi fejlÅ‘dése cÃmű doktori értekezését az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a Művészeti Kollégium is kiadja. ElkészÃti francia szakdolgozatát, majd Müller Lajos nyomdász jóvoltából a Gyarmati Könyvnyomtató Műhelyben külön kötetben is megjelenik Ének a négerrÅ‘l, aki a városba ment cÃmű költeménye. A Nyugat munkatársa lett.
1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. A nyarat az apósa által bérelt, Diana út 15/B. szám alatt lévÅ‘ családi házban töltötték. 1936-ban rendszeres résztvevÅ‘je a Tóth Ãrpád Társaság felolvasóestjeinek. 1937. január 18-án Baumgarten-jutalomban részesült. Nyáron feleségével egy hónapot töltöttek Párizsban. Megismerkedtek Pierre Robin francia költÅ‘vel. Részt vettek július 24-én a Spanyol Köztársaság melletti szolidaritás jegyében rendezett nagy tömegtüntetésen.
-
- De jönnek új hadak, ha kell a semmiből,
- akár a vad forgószelek
- sebzett földekről és a bányák
- mélyéről induló sereg.
-
- Népek kiáltják sorsodat, szabadság!
- ma délután is érted szállt az ének;
- nehéz szavakkal harcod énekelték
- az ázottarcu párisi szegények. (Hispánia, Hispánia, részlet)
1938 nyarán egy hetet a francia Pen Club meghÃvására, további három hetet magánemberként újra Párizsban töltött feleségével. Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordÃtásához. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen fordÃtott Guillume Apollinaire válogatott versei. Szeptember 6-ától munkaszolgálatra hÃvják be Szamosveresmartra, majd decemberben két hétig a tasnádi büntetÅ‘táborban dolgozott. December 18-án szabadult.
1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Galamb Ödön visszaemlékezésének függelékeként Makói évek cÃmmel. November 1-jén részt vett Kossuth és Táncsics sÃrjánál rendezett néma tüntetésen. 1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában megjelent külön füzet formájában Naptár cÃmű versesfüzete. Március 15-én részt vett a Történelmi Emlékbizottság kezdeményezte háborúellenes tüntetésen a PetÅ‘fi-szobornál. Július 1-jén újabb munkaszolgálatos behÃvót kapott. Többek között Élesden és a hatvani Cukorgyárban dolgozott. November 19-én egy pesti ládagyárba vezérelték. AláÃrásgyűjtés kezdÅ‘dött a kiszabadÃtása édekében. 1943. május 2-án a budapesti Szent István Bazilikában kikeresztelkedett.
-
- Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
- nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
- kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
- Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
- s remélem, testem is majd e földbe süpped el. (Nem tudhatom, részlet, 1944. január)
1944-ben Karunga, a holtak ura cÃmmel megjelentek néger mesefordÃtásai. Május 18-án újabb munkaszolgálatra hÃvták be. Az ukrán fronton tejesÃtett szolgálatot. 1944 májusában a magyar hadsereg visszavonult, és Radnóti egységét a jugoszláviai Bor melleti munkatáborba vezényelték. Június 2-án érkezett meg a Lager Heidenauba. Radnóti ekkor verseit egy kis noteszbe Ãrta fel, melyeket szétosztott barátai között. Azt akarta, hogy aki tudja, vigye magával a háború után, és jelentesse meg. Versei (Többek között a Hetedik ecloga és a Razglednicák) a tábori élet sötét körülményeit mutatták be, vagy szerelméhez, Fannihoz szóltak.
Augusztus végén a bori tábort felszámolták, és az ott élÅ‘ 3200 zsidót Magyarországra vezényelték, hogy onnan deportálják Å‘ket. Az út folyamán a csoport nagy része meghalt a nehéz körülmények miatt. Radnóti az út folyamán még elkészÃtette utolsó verseit, köztük az ErÅ‘ltetett menet cÃműt is. Szemtanúk szerint az amúgy is legyengült költÅ‘t egy részeg tiszt abronccsal erÅ‘sen megverte, mivel "firkálgatott". Mivel Å‘ és társai képtelenek voltak tovább haladni, a tisztek a GyÅ‘r közeli Abda község határában tömegsÃrba lÅ‘tték Å‘ket. 18 hónappal késÅ‘bb exhumálták, és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel.
Részlet a Razglednicákból:
-
- Mellézuhantam, átfordult a teste
- s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
- Tarkólövés. – Ãgy végzed hát te is, -
- súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
- Halált virágzik most a türelem. -
- Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
- Sárral kevert vér száradt fülemen. (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Életében megjelent kötetei
- Pogány köszöntő (1930)
- Újmódi pásztorok éneke (1931)
- Lábadozó szél (1933)
- Újhold (1935)
- Járkálj csak, halálraÃtélt! (1936)
- Meredek út (1938)
- Ikrek hava (1940)
- Válogatott versek (1930-1940) (1940)
- Naptár (1942)
- Karunga, a holtak ura (néger mesefordÃtások, 1944)
[szerkesztés] Posztumusz kötetei
- Tajtékos ég (1946)
[szerkesztés] MűfordÃtások
- Apollinaire versei
- La Fontaine meséi.
[szerkesztés] DÃjak
- Baumgarten-dÃj 1937
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Erőltetett menet. Válogatott versek (MEK)
- Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (MEK)
- Köteteinek cÃmlapjai Somogyi Károly Könyvtár, Szeged