Riksdag

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nyugati épületrész a Rosenbad felől nézve.

A Riksdag vagy Sveriges Riksdag Svédország egykamarás parlamentje.

Tartalomjegyzék

1 Felépítése
2 Összetétele
3 Kormány
4 Politika
5 Választások
6 Története
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Felépítése

Elnök: Per Westerberg (2006. október 2. óta)
Létszáma: 349 tagú
Választás: a képviselőket négy évre választják
Utolsó választások: 2006. szeptember 17-én (következő: 2010. szeptember 19.)

A keleti épületrész a Királyi palota felől nézve.

A nyugati épületrész a Vasa-hídról nézve.

A parlament ülésterme.

[szerkesztés] Összetétele

A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag szóvivőjének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.

[szerkesztés] Kormány

A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a szóvivő kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.

[szerkesztés] Politika

A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).

[szerkesztés] Választások

A parlament tagjait általános szavazással választják meg 4 évre, a választásokat mindig szeptember harmadik vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás 2010-ben lesz. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

[szerkesztés] Története

A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.