Svéd nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Svéd (Svenska)
Beszélik:	Svédország, Finnország
Terület:	Észak-Európa
Beszélők száma:	kb. 9 millió
Helyezés:	89.
Nyelvcsalád:	Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek Északi germán nyelvek Kelet-Skandináv Svéd nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Finnország (a finnel együtt), Åland, Európai Unió, de facto: Svédország
Szabályozza:	Sveriges standardiseringsråd, SSR
Nyelvkódok
ISO 639-1	sv
ISO 639-2	swe
SIL	SWD

A svéd nyelv elterjedtsége

A svéd nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó skandináv germán nyelv. Legközelebbi rokona a dán és a norvég nyelv.

[szerkesztés] Története

A skandináv területek első lakosai feltehetőleg finnugor nyelvet beszélő halásznépek voltak, akikről kevés tárgyi emlék maradt fent. Ennek oka a jég folyamatos előrenyomulása és visszahúzódása. Az első indoeurópai nyelvet beszélők valószínűleg az i. e. 4. évezredben érkeztek meg, ekkor azonban még nem beszélhetünk germánokról, hiszen az első germán hangeltolódás, amely a germán nyelveket elválasztotta a többi indoeurópai (vagy indogermán) nyelvtől, csak az i. e. 11-3. század folyamán ment végbe.
A skandináv nyelvekről az első írásos emlékeket a rúnajelekkel ellátott síremlékek, menhírek alkotják. A nyelv állapotát ekkor a 16 karakteres rúnaábécével írták le, azonban ebben sok hangpárt azonos jel jelölt. (Azonos jel volt például a magas és mély magánhangzópárokra). A skandináv nyelvek ekkoriban még csak dialektusok szintjén különültek el, és a Skandináviában élő germánok élettere jórészt a mai Dánia, Dél-Svédország és Dél-Norvégia területére korlátozódott. Az északabbi és keletebbi skandináviai területek lakói az uráli nyelvet beszélő lappok és finnek voltak.
A 8-9. században indultak meg a viking kalandozások, melyek során a Norvégiában élő vikingek Izlandra és Grönlandra hajóztak, a dán vikingek Angliában telepedtek le (Danelaw) és a nyugat-európai partvidéket fosztogatták, míg a mai Svédország területén élő svea népek keleti irányba vándoroltak, ahol megszervezték az első orosz államokat. Ők voltak a varégok, vagyis a svéd vikingek. A svéd csak a 13. században kezdett elkülönülni a többi északgermán nyelvtől. A fejlődés eredményeként kialakult az ósvéd és az ódán nyelv, amelyek egymásra jobban hasonlítottak, mint az északgermán nyelvek másik ága, az ónorvég és az óizlandi. A önálló fejlődésnek nagy lökést adott a Gustaf Vasa vezetésével elért 1523-as leválás a Kalmári Unióból, ez Svédország tulajdonképpeni megalakulásának időpontja.

A Hansa kereskedelemben való részvétel miatt a svédet jelentősen befolyásolta a középfelnémet nyelv, mely egyfelől a szókincsben, másfelől bizonyos előtagokban és elöljárószókban jelenik meg.

A svédre ezenkívül nagy hatást gyakorolt a francia nyelv, egyrészt a felvilágosodás kora utáni időszakban, másrészt a napóleoni korszakban a svéd trónra meghívott Jean Baptiste Bernadotte tábornok által megalapított, francia eredetű Bernadotte-ház kapcsán, amelynek tagjai egyébként a mai napig Svédország trónján ülnek.
A francia hatás nemcsak a szókincsben, de bizonyos szavak kiejtésében is változást hozott a "generell" (általában) svéd szó kiejtése svéd szabályok szerint például [jenerell] lenne, kiejtése mégis – francia eredetű lévén – [zsenerell]

Manapság a svédre a legnagyobb hatást az angol nyelv gyakorolja, illetve egy párhuzamosan folyó jelenség a dialektusok visszahúzódása, a tömegmédia egységesítő hatása révén.
Finnországban a nyelv helyi változatát a finlandssvenska-t beszélik, mely intonációjában eltér az anyaországitól. A nyelvnek ez a változata megőrzött régebbi formákat. Vannak jellegzetes dialektusai. Másrészt a finn nyelv hatása alá is került.

[szerkesztés] Nyelvtan

A svéd nyelv számos területen sok hasonlóságot mutat más germán nyelvekkel, így angolul vagy németül beszélők számára a nyelvtan nem okozhat nagyobb nehézséget.

1. szórend

A svéd szórend lehet:

egyenes
fordított
mellékmondati

Egyenes szórendről olyan állító mondatok esetén beszélünk, melyek szórendje:
ALANY + ÁLLÍTMÁNY + Többi Mondatrész, melyben az elemek TÁRGY + HATÁROZÓK sorrendben követik egymást. A határozók ajánlott sorrendje: MÓD-, HELY-, IDŐHATÁROZÓ.
Például: Jag älskar Sverige. („Szeretem Svédországot.”)

Fordított szórendről a következő esetekben beszélhetünk:

a fenti egyenes szórend valamelyik elemét (határozót, vagy tárgyat) kiemeljük a mondat elejére, (például hangsúly céljából). Általánosan tehát:

KIEMELT ELEM + ÁLLÍTMÁNY + ALANY + TÖBBI MONDATRÉSZ
Például:
Sverige älskar jag. („Svédországot szeretem...”) – A mondat a következő kiegészítést sejteti a stílusban: och inte annat land. („...és nem más országot.”)

kérdés esetén.

Eldöntendő kérdésnél: ÁLLÍTMÁNY + ALANY + TÖBBI MONDATRÉSZ
például:
Älskar du Sverige? („Szereted Svédországot?”)

Bővítendő kérdésnél: KÉRDŐSZÓ + ÁLLÍTMÁNY + ALANY + TÖBBI MONDATRÉSZ
például:
Varför älskar du Sverige? („Miért szereted Svédországot?”)

Felszólításnál:

Például:
Hämta saltet, är du snäll! („Hozd ide a sót, légy szíves!”)

Mellékmondati szórendről alárendelt mellékmondatok esetén beszélünk. Ilyenkor az ún. satspartikel elemek megelőzik az igét.
Jag förstod honom inte, eftersom jag inte talar svenska. ("Nem értettem őt, mert nem beszélek svédül.”) (főmondatban ugyanez: Jag förstod honom inte. Jag talar inte svenska.)

2. főnevek:

A főnevek neme lehet általános nem (utrum) és semleges nem (neutrum). Az utrum szavak névelője "en", a neutrum szavaké "ett". Érdekesség, hogy a svédben, akárcsak a többi északi germán nyelvben, viszont a többi germán nyelvtől eltérő módon a határozott névelőt a szó végére teszik. Például:
en kyrka (egy templom) – kyrkan (a templom)
en hund (egy kutya) – hunden (a kutya)
ett namn (egy név) – namnet (a név)
ett ämne (egy tárgy) – ämnet (a tárgy)
A svéd főnevek öt csoport szerint képezik többesszámukat, a hatodik csoport a kivételes esetek csoportja, melybe például az idegen eredetű szavak, és idegeny nyelvekből kölcsönzött többesszám-képzés tartozik (medium, media)
A svéd többesszámok végződései határozatlan esetben: -ar, -or, -er, -n, -
A svéd többesszámok végződései határozott esetben: -arna, -orna, -erna, -na, -n

3. Az ige:

A svéd igék főnévi igenévi (infinitiv) alakja általában -ara végződik, ragozásuk során a szótőhöz -r, vagy -er kerül, attól függően, hogy a szótő magánhangzóra vagy mássalhangzóra végződik. (Ez a felszólító módú alakokból kikövetkeztethető). Példák:
att komma (jönni) – Jag kommer hem. (Haza jövök)
att älska (szeretni) – Jag älskar Sverige. (Szeretem Svédországot.)

A svéd igék az alábbiak szerint ragozódnak (infinitiv = főnévi igenév, presens = jelen, imperfekt = folyamatos múlt, perfekt = befejezett múlt, plusquamperfekt = régmúlt, imperativ = felszólító mód):

	infinitiv	presens		imperfekt	perfekt	plusquamperfekt	imperativ	segédigével
1	arbeta\|	jag	arbetar	arbetade	har arbetat	hade arbetat	arbeta!	segédige + infinitiv
		du
		han, hon, den, det
		vi
		ni
		de
2	häng\|a	jag	hänger	hängde	har hängt	hade hängt	häng!
		du
		han, hon, den, det
		vi
		ni
		de
3	köp\|a	jag, du, etc	köper	köpte	har köpt	hade köpt	köp!
4	bo	jag, du, etc.	bor	bodde	har bott	hade bott	bo!
5	köra	jag, du, etc.	kör	körde	har kört	hade kört	kör!
6	skriva	jag, du, etc.	skriver	skrev	har skrivit	hade skrivit	skriv!
7	a rendhagyó igék csoportja

Az 1. csoport szerint ragozódik a legtöbb svéd ige.
A 2. csoportba azok az igék tartoznak, melyek szótöve mássalhangzóra végződik.
A 3. csoport ragozási mintáját a p, t, k, vagy s végződésű igék követik. (Szamárvezető: a "patkós" szó mássalhangzói)
A 4. csoportba az egyszótagú igék tartoznak (bo – lakni, må – érezni, tro – hinni stb.)
Az 5. csoportba azok az igék tartoznak, melyek töve -r vagy -l hangra végződik.
A 6. csoportba az úgynevezett erős igék tartoznak, ezek jelen idejű alakjainak végződése mindig -er, a folyamatos múlt idejű alakjukban tőhangváltás történik, a befejezettséget jelölő (supinum) alakjuk pedig mindig -it végződést kap.
A rossz hír, hogy a leggyakrabban használt igék tartoznak ide, a jó hír, hogy kevesen vannak, és a tőhangváltások szabályszerűségeket követnek:

i-e-i (skriver – skrev – skrivit)
u/y-ö-u (flyga – flög – flugit)
i-a-u (fara – for – farit)

A 7. csoportba a rendhagyó igék tartoznak, ezek semmiféle szabályszerűséget sem követnek, pl. vara-är-var-varit, ha-har-hade-haft, kunna-kan-kunde-kunnat, veta-vet-visste-vetat stb.

Megjegyzés: a kötőmód (konjunktiv) a svédben ma már csak ritkán, illetve dialektusokban fordul elő (pl. Leve högt! = Éljen!) A kötőmódot a modern svédben segédigés szerkezettel helyettesítik: Ja, må han leva! (Éljen soká!).

További igealakok a jelen idejű határozói igenevet (present particip) leíró -ande és -ende végződésű alakok (nem ragozhatók), valamint a supinum alakok képzéséhez használt -ad, -ed, -add, -(a)t végű igealakok.

4. A névmás

A svédben négy esetet különböztetünk meg, melyek közül azonban a tárgyeset és a részes eset (az angolhoz hasonlóan) formailag megegyezik.
A névmások alanyesetei:

Én – jag
Te – du
Ő – han (hímnem) hon (nőnem) den (semleges nem utrum) det (semleges nem neutrum)
Mi – vi
Ti – ni
Ők – de (ejtsd: dom)

alany eset	tárgy eset = részes eset	birtokos eset
jag	mig [méj]	min/mitt/mina
du	dig [déj]	din/ditt/dina
han, hon, den, det	honom, henne, den, det	hans, hennes, dess
vi	oss	vår/vårt/våra
ni	er	er/ert/era
de [dom]	dem [dom]	deras

A [ és ] között a táblázatban a kiejtés olvasható. Apró érdekesség, hogy a névmások ejtése dialektusonként változhat, és ez időnként az írásképben is tükröződik. A de például lehet de, di vagy dom, a mig és dig egyes területeken mej és dej, szlengben máj és dáj.

5. A számnév

A számnevek 1-10:

en, två, tre, fyra, fem, sex, sju, åtta, nio, tio
11-20: elva, tolv, tretton, fjorton, femton, sexton, sjutton, arton, nitton, tjuga

[szerkesztés] A svéd betűrend és hangok

A; B; C; D; E; F; G; H; I; J; K; L; M; N; O; P; Q; R; S; T; U; V; W; X; Y; Z; Å; Ä; Ö

a; b; c; d; e; f; g; h; i; j; k; l; m; n; o; p; q; r; s; t; u; v; w; x; y; z; å; ä; ö

Az u ejtése [ü]
Az y ejtése [ü]
Az y által jelölt ü a kiejtésben nyíltabb ü-ként jelenik meg. Egy szemléletes leírás szerint a különbség a következő képpen gyakorolható. A száj elé égő gyertyát tartva az u betűvel jelölt [ü] hang kiejtésével a beszélő elfújja a lángot, míg az y-nal jelölt [ü] kiejtésével nem.
Az å ejtése [ó]
Az ä ejtése [e]

További megjegyzések:
A w csak idegen eredetű tulajdonnevekben fordul elő a svédben.

Rövid és hosszú szótag:
A hangsúlyos szótag lehet rövid és hosszú. A szabály az, hogy a zárt szótagban (amelyet két vagy több mássalhangzó követ, kivéve az rd, rl, rn, rt esetét) mindig rövid, a nyílt szótagban (amelyet rd, rl, rn, rt, csak egy mássalhangzó vagy egy sem követ) mindig hosszú a magánhangzó ejtése. A hangsúlytalan szótag mindig rövid.

Hangsúly:
A svéd szavak hangsúlya lehet az utolsó, utolsó előtti vagy a hátulról számított harmadik szótagon, amit néhány viszonylag egyszerű szabály dönt el. A szavak lehetnek egyszerű hangsúlyúak (grav accent), míg a kétszótagú szavak nagyobb része kettős hangsúlyú (akut accent). Ilyenkor az első szótag a főhangsúlyos, a második szótag pedig külön mellékhangsúlyt kap, aminek a tónusa – amennyiben a mondathangsúly is ráesik – függ attól, hogy kijelentő, kérdő vagy felkiáltó mondatról van-e szó. Ennek gyakran jelentés-megkülönböztető szerepe is van, mivel kb. 300 homonim kétszótagú szó jelentését az határozza meg, hogy egyszerű vagy kettős hangsúllyal ejtik-e ki. (Pl. anden egyszerű hangsúllyal „a kacsa”, kettős hangsúllyal „a lélek”.) A változó tonalitású kettős hangsúlyozás adja a svéd nyelvnek azt a különös „éneklő” intonációját, amihez hasonló a kifejezetten tonális nyelvekben (pl. kínai) is található.

Tulajdonnevekben és idegen eredetű szavakban előfordulhat, hogy a szó végén álló hangsúlyt ékezettel jelölik. Pl.: armé (hadsereg), Wessén (egy svéd családnév).

Hangtani különlegességek:

az a hang ejtése rövid szótagban a magyar á, hosszú szótagban a magyar a hangnak megfelelő. (Tehát a magyar a-á rövid-hosszú magánhangzópárnak a svéd éppen a fordítottja: rövid á – hosszú a.)
a g hang kiejtése e, i, y, ä, ö, azaz magas hangrendű magánhangzók előtt, valamint r után általában [j], így tehát Göteborg svéd kiejtése [jöteborj].
a dj, gj, hj, lj hangpárokban az első hangokat nem ejtjük, például:

djur (állat) – [jűr]
ljus (fény) – [jűsz]
hjul (kerék) – [jűl] stb.

a kj és tj kombinációk, valamint k betű magas hangrendű magánhangzó előtt a magyarban nem létező, lágy sh hangot eredményez, mely hasonlít a német "ich" szóban hallható -ch- kiejtésére.
az ng a germán nyelvek mindegyikében jelen lévő orrhanggal azonos
a gn kombináció során a kiejtésben [ngn] jelenik meg, ahol az első ng a fenti orrhangot jelzi, ehhez adódik egy n hang.
az rd, rl, rn, rt, rs hangokban az r beolvad az őt követő hangba, az eredmény egy testesebb (úgynevezett retroflex, azaz a nyelv hátrahajlításával képzett) d, l, n és t hang lesz, illetve az rs esetében a magyar s hangnak nagyjából megfelelő hang lesz. (Az rd, rl, rn, rt az előtte álló magánhangzóval hosszú szótagot, az rs rövid szótagot eredményez.) Így a bord (asztal) szó kiejtése kb. [búd], az universitet (egyetem) szóé [ünivesitét].
a következő betűkombinációk a magyarban jelen nem lévő [s] hangot eredményezik, mely leginkább egy s és egy h egyidejű kiejtésére hasonlít: sj, sch, ch, skj, stj, valamint a szóvégi -sion, -tion végződések során is ezt a hangot ejtjük [-shún]

[szerkesztés] Néhány példamondat

Hej! [hej] – Szia!
Hej då! [hej dó] – Szia! (elköszönésnél)
Vad heter du? [vá héter dű] – Hogy hívnak?
Jag heter Karl. [ja héter karl] – Engem Karl-nak hívnak.
Hur mår du? [hűr mór dű] – Hogy vagy?
Bara bra. [bará bra] – Jól.
Vad kostar det? [vá kosztár dé] – Mennyibe kerül ez?
Det kostar tio kronor. [dé kosztár tíu krúnur] – Tíz koronába kerül.
Tack (så mycket). [tákk (szomükke)] – Köszönöm (szépen).
Varsågod. [vásogúd] – Tessék./Szívesen.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Tekintsd meg a Wikipédia svéd nyelven készült változatát!

Swedish 101 Svéd kifejezések kezdőknek (angol)
A svéd nyelv az ielanguages.com-on (angol)
Online szótár a svéd kormány támogatásával
Dictionary svéd-angol szótár
Svéd-magyar szótár
A svéd nyelvről magyarul

Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek >
Északi-germán nyelvek:	Nyugati-germán nyelvek:	Keleti-germán nyelvek:	Déli-germán nyelvek:
Dán \| Feröeri \| Norvég \| Izlandi \| Svéd \| Óészaki	Afrikaans \| Alnémet \| Angol \| Flamand \| Fríz \| Holland \| Jiddis \| Luxemburgi \| Német \| Pennsylvaniai \| Skót \| Óangol \| Ószász	Burgund \| Gepida \| Gót \| Herul \| Vandál	Longobárd/Langobárd

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol \| bolgár \| cseh \| dán \| észt \| finn \| francia \| görög \| holland ír \| lengyel \| lett \| litván \| magyar \| máltai \| német \| olasz portugál \| román \| spanyol \| svéd \| szlovák \| szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban