Salerno

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Salerno
Salerno város címere
Ország	Olaszország
Régió	Campania
Megye	Salerno (SA)
Polgármester	Vincenzo De Luca
Tengerszint feletti magasság	5 m
Terület	58 km²
Népesség
Teljes (2005. december 31.)	146 324
Népsűrűség	2 484 fő/km²
Időzóna	CET, UTC+1
Koordináták	é. sz. 40°41′ k. h. 14°46′
Körzetszám	089
Irányítószám	84100
Salerno elhelyezkedése Olaszországban
Weboldal: www.comune.salerno.it

Salerno és az öböl látképe a Canalone negyedből.

Salerno város és megyeszékhely Délnyugat-Olaszországban, Campania régióban, a Tirrén-tenger partján az azonos nevű öböl mellett.

A turisták által kedvelt Amalfi-part (olaszul "Costiera Amalfitana") legnagyobb városa. (Ugyancsak az Amalfi-parton találhatók Amalfi és Positano városok.) Salerno 58 km² területen fekszik, lakossága 2005. december 31-i adatok szerint 146 324.

Salerno többek közt arról nevezetes, hogy 1943-ban, a második világháború idején ide menekült az olasz király miután különbéketárgyalások kezdődtek Olaszország és a Szövetségesek között. Itt alakult meg a rövid életű "déli kormány".

Az Avalanche hadművelet, az olaszországi partraszállás folyamán (1943. szeptember 9.) a szövetségesek Salerno mellett is csapattesteket tettek partra.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Fő látnivalók
- 2.1 Templomok
- 2.2 Egyéb látnivalók
3 Oktatás
4 Gazdaság
5 Testvérvárosok
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A rómaiak előtti idők

Salerno területén vakószínűleg már a történelem előtti időkben is laktak. Az emberi jelenlét első biztos jelei a Kr. e. 9 és 6. század közti időszakből származnak. Az Irnó folyón túl fekvő szamnisz-etruszk Irna város a mai salernói Fratte városnegyed helyén terült el. Fontos támaszpont volt az etruszkok kereskedelmében Posidonia és Elea görög gyarmatokkal.

[szerkesztés] A római város

Miután a rómaiak benyomultak Campaniába, Irna vesztett jelentőségéből, majd Kr. e. 194-ben helyén megalapították Salernum kolóniát. Katonai funkcióit az új város hamar elvesztette és kereskedelmi központtá vált. A Via Popilia kötötte össze Rómával, amely innen délre Lucania és Reggio Calabria felé haladt tovább.

A régészek feltárta leletek virágzó, élettel teli városra utalnak. Diocletianus császár uralkodása idején, a 3. század végén Salernum Bruttia és Lucania provincia közigazgatási központja lett.

Fontos központ maradt az 5. században, amikor a keleti gótok uralták Itáliát.

A következő évszázadban Bizánc a gót háborúkban legyőzte a gótokat, de uralma csak 15 évig tartott (553 és 568 között). Lombardia hódította meg majdnem az egész félszigetet. Mint más déli tengerparti városokat (Gaetea, Sorrento, Amalfi), az új hódítók kezdetben Salernót is elkerülték. Csak 646-ban esett el. Kédőbb a beneventói hercegség része lett.

[szerkesztés] A lombard város

[szerkesztés] Normannok, Hohenstaufok, Anjouk

[szerkesztés] A középkori orvosi iskolák

[szerkesztés] Sanseverino hercegei

[szerkesztés] A második világháború és utána

[szerkesztés] Fő látnivalók

[szerkesztés] Templomok

[szerkesztés] Egyéb látnivalók

[szerkesztés] Oktatás

Kép a Schola Medica Salernitanáról Avicenna Kánonok c. művéből

Salernóban létesült az első középkori orvosi egyetem, a kora középkor legfontosabb egészségügyi oktatási intézménye, a Schola Medica Salernitana. Jelentősége a 13. században kezdett hanyatlani, amikor a franciaországi Montpellier-ben is orvosi egyetem nyílt.

1944-ben "Giovanni Cuomo" néven alapítottak egyetemi intézetet Salernóban, amely 1968-ban közegyetemmé vált. Az egyetemisták száma gyorsan emelkedett. Ma a két egyetemi kampusz (Fisciano és Baronissi) tíz karán 40 ezer diák tanul.

[szerkesztés] Gazdaság

A salernói kikötő

A város gazdasága a turizmusra és a szolgáltatásokra épül, a helyi ipar jórésze nem élte túl az 1970-es évek válságát (kivéve a kerámiakészítést és az élelmiszeripart).

Salerno a Tirrén-tenger egyik legforgalmasabb kikötője. Évente 7 millió tonna áru halad itt keresztül, ennek 60%-a konténerekben.