Campania

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zászló


Adatok
Székhelye:	Nápoly
Területe:	13 595 km²
Lakossága:	6 000 000 fő
Népsűrűség:	441 fő/km²
Hivatalos honlap:	regione.campania.it
Politika
Kormányzó:	Antonio Bassolino
Térkép

Campania Olaszország egyik tartománya. Területe 13 595 km2, lakossága 5,8 millió fő. Székhelye Nápoly.

[szerkesztés] A név eredete

A név eredete latin, római időkben Campania felix-ként ("szerencsés vidék") volt ismert, hasonlóan a francia Champagne régióhoz.

[szerkesztés] Fekvése

Dél-Olaszországban található. Északnyugaton Lazio, északon Molise, északkeleten Puglia, keleten Basilicata tartományokkal, nyugaton a Tirrén-tengerrel határos.

[szerkesztés] Részei

Avellino, Benevento, Caserta, Nápoly és Salerno.

[szerkesztés] Nevezetességei

Sybilla barlangja Cumae-ban
Paestum görög templomromjai
Pompeii és Herculaneum romvárosai
Vezúv
Campi Flegrei
Amalfi part
Ischia sziget
Capri sziget

[szerkesztés] Történelem

A helyi őslakosok, az első városok megalapítói voltaképpen a vitéz szamniaiak voltak (440–420 közt). Később a terület Magna Graecia, a dél-olaszországi görög gyarmatok részévé vált. Az első görög gyarmatváros Cumae volt, a mai Nápolytól északra. I. e. 217-ben Hannibál hadai elérték a tartományt és felégették termékeny földjeit remélve, hogy így sikerül a lakosságot Fabius Maximus Cunctator római hadvezér és annak csapatai ellen fordítani. Hannibál taktikája viszont nem vált be: nem sikerült gyengítenie a rómaiak hírnevén és nem tudta lázadásra buzdítani a campaniai városok lakosságát. Másrészt Fabiusnak sem sikerült leverni Hannibál seregeit. I. e. 216-ban viszont, Hannibál cannaei győzelme után, Capua (mely akkor Campania vezető városa volt) lakosai fellázadtak. Egyenjogúságot követeltek Rómával, valamint konzuli helyet a római szenátusban. Miután Róma nem engedett a felkelőknek, Hannibál seregeinek támogatását kérték, azonban így sem sikerült ellenállni a római seregek ostromának. Egyiptom meghódításáig Campania volt Róma "éléstára". Az itt kialakult magángazdaságok lassan átalakultak kiterjedt latifundiumokká, amelyek a modern időkig fennmaradtak. A gótok és Bizánc is küzdött a terület fennhatóságáért az V. és a VI. században. Mikor a népvándorlás Róma hatalmát megdöntötte a bizánciak csak néhány parti városban tartották meg fennhatóságukat. Őket követték a lombardok, akik megalapították a Beneventói Hercegséget. A normannok a XI-XII. században hódították el véglegesen Dél-Olaszországgal együtt a Bizánci Birodalomtól, megalapítva a Szicíliai Királyságot. A Hohenstaufok idején, Anjou Károly uralkodása alatt, Szicília elvesztése után megalakult a Nápolyi Királyág. 1442-ben V. Alfonz alatt ismét egyesült a tartomány Szicíliával, és az uralkodó Két Szicília királyának nevezte magát. Ezt az elnevezést a későbbi spanyol uralkodók (1504–1713) is átvették. A Bourbonok 1713 léptek trónra, és Olaszország egyesítéséig uralkodtak.

[szerkesztés] Népesség

Noha számos virágzó városa van (lásd Nápoly), Campania nem vonzotta a bevándorlókat. Az északi olasz tartományokhoz viszonyítva a bevándorlók száma minimális.

Olaszok 5 659 702 lakos, azaz 98,8%
Ukrán 12 718 lakos, azaz 0,2%

Ezen felül kisebb számban élnek marokkóiak, albánok és lengyelek.

[szerkesztés] Fontosabb települései

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Olasz régiók
Abruzzo \| Basilicata \| Calabria \| Campania \| Emilia-Romagna \| Friuli-Venezia Giulia \| Lazio \| Liguria \| Lombardia \| Marche \| Molise \| Piemont \| Puglia \| Szardínia \| Szicília \| Toszkána \| Trentino-Alto Adige \| Umbria \| Valle d’Aosta \| Veneto