Samuel von Brukenthal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Báró Samuel von Brukenthal (Újegyház, 1721. július 26. – Nagyszeben, 1803. április 9.) Erdély kormányzója.
Édesapja, Brekner Mihály királybíró volt és magyar nemességet kapott Bruckenthal előnévvel. Brukenthal a humaniorákat és a bölcseletet Nagyszebenben végezte, a hazai törvényt Marosvásárhelyen tanulta. Az erdélyi királyi guberniumnál 1741. február 9-én lépett hivatalba. 1743-ban a hallei, 1744-ben a téli félévre a jénai egyetemre ment.
1745. augusztus 25-től Nagyszebenben törvényszéki titkársegéd, 1749. december 29-től első titkár, 1751. április 6-tól aljegyző lett. 1760. február 3-án Mária Terézia királynő címzetes guberniális tanácsossá nevezte ki s mint a szászok küldötte Bécsben maradt. 1761. november 27-én a nagyszebeni szász egyetem királybiróvá és a szászok grófjává választotta. 1766. január 16-tól az erdélyi udvari kancellária elnöke, 1768. január 28-al belső titkos tanácsos, 1773-ban a szent István-rend commandeurje, 1774. július 5-től a gubernium elnöke, 1777. július 26-tól Erdély kormányzója lett.
Ő alapította a Brukenthal-múzeumot és könyvtárat Nagyszebenben.
Kézirati munkáit elősorolja Trausch; ezek közül az egyiket (Synopsis systematica articulorum dietalium Transilvaniae inde a saeculo XVI. usque XVIII.) a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában őrzik.
Két levelét, melyeket 1784. november 18-án és 23-án a Hora-lázadásról írt, a Tört. Lapok (III. 1876. 8. sz.) közli.