Simon Jolán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Simon Jolán (Budapest, 1885. május 31. – Budapest, 1938. szeptember 24.) színésznő, előadóművész
József Attila: Simon Jolán
Egyszer, ha nem veszi észre,
nézzetek arcába hosszan,
magános férfiak gondolták ki,
amikor én még futballoztam.
Élete: peng a levegőben,
borítsátok be nagykabáttal,
sosem szavalt még verset tőlem,
súrol, szalad egy könyvállvánnyal.
Ha volna kollektív iparosfa,
téli cipőjét megteremné,
ha volna igazszívű kecske,
az ő dícséretét mekegné.
Simon Jolán Kassák Lajos felesége volt. Az Egyesült Izzóban munkásként dolgozott. Szavalókórusokat vezetett. Elvégezte Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját. 1920-ban követte Kassákot a bécsi emigrációba. A Kassák kör előadásain – Bécsben, Prágában, Kassán, Érsekújvárott, Ungváron és Berlinben – az avantgarde mestereinek alkotásait szólaltatta meg: Kassák, Barta Sándor, Hans Arp, Kurt Schwitters, Richard Huelsenbeck, Ivan Goll, Hugo Ball, Apollinaire, Blaise Cendrars, Marcel Lecomte műveit.
Kassákkal 1926-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. 1936-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett. Temetésén Kéthly Anna mondott gyászbeszédet.
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla egy versben: Rekviem egy asszonyért.
Based on work by