Kassa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kassa (szlovákul Košice, németül Kaschau, latinul Cassovia, horvátul Kašava, lengyelül Koszyce, oroszul Кошицы / Košicy) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%) (2006). Abaszéplak, Bárca, Hernádirtvány, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Testvérvárosa 5 Főbb látnivalók 6 Híres kassaiak 7 Sport

[szerkesztés] Fekvése

A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik. (é. sz. 48°43′ k. h. 21°15′)

• térkép

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét puszta személynévből, valószínűleg a Kasa vagy valamely Ka- kezdetű személynévből kapta. A szlovák Košice (= Kosáék) párhuzamos szlovák névadás eredménye.

[szerkesztés] Története

A település ősidők óta lakott hely, ahol 13. században hospesek telepedtek le. A várost először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost. 1347-től szabad királyi város.

1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, melyen a rendek elismerik a leányági örökösödést. 1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is. 1449-ben a város alatt verte meg Giskra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, a csatában Székely is elesett. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. 1526-ban I. Ferdinándnak meghódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé. 1604-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Basta sikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett. 1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. Hívei azt gondolták, hogy megmérgezték.

1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal. 1644. január 18-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt. Az 1670-es években többször eredménytelenül ostromolták a kurucok. 1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, melyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális foglalta vissza. 1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt. 1703-ban Rákóczinak hódolt, 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711. április 27-én foglalták el a császáriak. 1713-ban lebontották a citadellát, nyoma sem maradt.

1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum. 1802-től püspöki székhely. A városfalak a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan lebontásra kerültek, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak. 1848. december 8-án és 1849. január 4-én is közelében verte meg Schlik tábornok a magyar honvédsereget. 1849. február 15-én vonultak be a honvédek a városba, de június 24-én az oroszok megszállták.

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar, 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, 1919 nyarán a magyar Vörös Hadsereg foglalta vissza, majd a Vyx-jegyzék értelmében kiürítette. 1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át.

1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. 1941. június 26-án bombatámadás érte, melynek következtében Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. 1944-ben foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett. 1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot.

Ma az önálló Szlovákia keleti részének központja. 2001-ben 236 093 lakosából 210 340 szlovák (89,1%), 8940 magyar (3,8%), 5055 cigány (2,1%), 2803 cseh (1,2%), 1279 ruszin, 1077 ukrán és 398 német volt.

[szerkesztés] Testvérvárosa

Miskolc, Magyarország

Budapest, Magyarország (partnerváros)³

Wuppertal, Németország

Szentpétervár, Oroszország

Verona, Olaszország

Ungvár, Ukrajna

Rzeszow, Lengyelország

Bursa, Törökország

Plovdiv, Bulgária

Cottbus, Németország

[szerkesztés] Főbb látnivalók

• A város legnagyobb műemléke az Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm.
  • A dóm helyén már a 13. században állt egy templom, amely 1378-ban leégett. Ezután fogtak hozzá a dóm építéséhez, de csak 1520-ban fejezték be véglegesen a nagyméretű háromhajós csarnok-templomot.1556-ban tűz pusztította, később többször is javították, végül 1877 és 1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá. Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. Szárnyas főoltára 1474 és 1477 között készült. A dóm altemplomában temették el 1906-ban a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja.

• Domonkos temploma az 1250-es években már állott, eredetileg gótikus, majd barokkizálták, mai formáját 1894-ben kapta.
• A ferences templom a 14. század végén épült, később barokkizálták.
• Evangélikus temploma 1816-ban épült.
• Ortodox temploma 1882 és 1886 között épült.
• A várostól északnyugatra emelkedő dombon 1736 és 1758 között épült fel a Kálváriatemplom, 1773-ban katonai raktár lett, 1820-ban visszaadták az egyháznak és újra felszentelték, 1826-ban XII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett az ide látogatóknak. A templom a kassaiak búcsújáróhelye.
• Kassán áll a Kelet-Szlovákiai Múzeum 19. század végi épülete is.
• A város üdülőhelye a Hernád partján épült Kassafürdő.
• Orbán-torony

[szerkesztés] Híres kassaiak

• Itt született 1721. augusztus 29-én Izzó János építész, író.
• Itt született 1793. augusztus 20-án Újházy Lajos festőművész.
• Itt született 1797. február 5-én gr. Andrássy György országgyűlési képviselő.
• Itt született 1811. szeptember 2-án Heckenast Gusztáv nyomdász, kiadó.
• Itt született 1813-ban Henszlmann Imre régész.
• Itt született 1850. november 2-án Gerster Béla építész, a Korinthoszi-csatorna tervezője és a Panama-csatorna társtervezője.
• Itt született 1853. szeptember 17-én Czirbusz Géza földrajztudós.
• Itt született 1864. június 10-én Ferdinandy Geyza jogtudós.
• Itt született 1884. szeptember 18-án Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapító főnöknője, országgyűlési képviselő.
• Itt született 1887. május 7-én Prokopp Sándor olimpiai bajnok sportlövő
• Itt született 1895. március 22-én Illés Béla író.
• Itt született 1897. január 6-án Szálasi Ferenc (Nemzetvezető).
• Itt született 1899. május 11-én Salkaházi Sára nővér, boldoggá avatott vértanú.
• Itt született 1900. április 11-én Márai Sándor író.
• Itt született 1917. szeptember 13-án Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető
• Itt született 1918. január 21-én Rácz Olivér író.
• Itt volt lelkész 1531 és 1533 között Dévai Bíró Mátyás író.
• Itt tanult 1548 és 1553 között és itt börtönözték be Bornemissza Péter költőt.
• Itt élt 1548 és 1554 között Tinódi Lantos Sebestyén költő-énekes.
• Itt élt 1625 és 1630 között Szenczi Molnár Albert nyomdász, író.
• Itt volt joggyakornok 1777 és 1781 között, majd iskolafelügyelő 1786 és 1791 között Kazinczy Ferenc költő.
• Itt tanított 1774 és 1799 között Baróti Szabó Dávid költő, műfordító.
• Itt volt gyakornok 1785-ben a városi kamarai igazgatóságon Batsányi János költő.
• Itt adták ki 1788-ban az első magyar nyelvű kritikai és irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot.
• Itt raboskodott önkényuralom elleni verse miatt 1852 és 1853 között Tompa Mihály költő.
• A város országgyűlési képviselője volt 1884 és 1892 között Jókai Mór író.
• 1311. szeptember 5-én itt ölték meg a kassai polgárok Aba Amadé nádort.
• 1619. szeptember 7-én itt ölték meg a három szent kassai vértanút.
• Itt végezték ki felségárulásért 1717 októberében Czelder Orbán kuruc brigadérost.
• Itt halt meg 1606. december 29-én Bocskai István erdélyi fejedelem.
• Itt halt meg 1634. november 26-án Alvinczi Péter hittudós.
• Itt halt meg 1731. április 25-én Kolozsvári Pál vallási író.
• Itt halt meg 1736. április 7-én Timon Sámuel jezsuita történész.
• Itt halt meg 1825. december 23-án gr. Csáky Manó szepesi főispán, kiváló szónok és író.

[szerkesztés] Sport

• Kassai Békemaraton

• Labdarúgás

A városban 1903-ban alakult meg az első futballcsapat, KAC (Kassai Athlétikai Club) néven. 1952-ben jött létre a város legismertebb és legeredményesebb labdarúgóklubja, a VSS. A VSS a Kelet-Szlovákiai Gépgyár klubja volt, mint ahogy a csapat nevét alkotó rövidítés is mutatja (VSS - Východoslovenské Strojárne, Kelet-Szlovákiai Gépgyár). Az üzemet a 70-es évek végén egy átszervezés után átnevezték ZŤS-re, ezután a csapat neve is ez lett. 1989 után újra VSS név alatt futott, mígnem 1992 májusában egyesült a Kelet-Szlovákiai Vasgyár (VSŽ) együttesével és így létrejött az 1. FC Košice. Az 1. FC 2005-ben anyagi gondok miatt megszűnt, helyét az MFK vette át (MFK - Mestský futbalový klub, magyarul Városi Futball Klub). A VSS az 50-es évektől a csehszlovák I. liga résztvevője volt, a klub a 70-es és a 80-as évek fordulójától kezdett kiszorulni az élmezőnyből. A 80-as évek nagy részét a II. ligában töltötte, a csehszlovák legfelsőbb ligába már nem sikerült visszajutnia, ám 1993-tól a megalakuló szlovák I. liga oszlopos tagjává vált. 1995-ben és 1996-ban második helyezett, 1997-ben és 1998-ban szlovák bajnokcsapat, az 1997/98-as idényben a Bajnokok Ligája csoportkörének résztvevője (első szlovák csapatként). 2003-ban kiesett az élvonalból, ide 2006-ban az utódcsapatnak tekintett MFK jutott vissza. A klub egyszer nyerte meg a Csehszlovák Kupát - 1993-ban, miután a döntőben 5-1-re verte a bajnok Sparta Praha együttesét. Csehszlovákia felbomlásáig háromszor hódította el a Szlovák Kupát (1972/73 VSS, 1979/80 ZŤS, 1992/93 1. FC néven). A klub játékosa volt többek közt Strausz János (Ján Štraus[1]), aki a csehszlovák liga 100-as góllövőklubjának a tagja. 1997-től 1999-ig az 1. FC-ben játszott Telek András válogatott magyar labdarúgó is.

• Jégkorong

Kassa a szlovákiai jégkorong egyik bástyája. Az első hokiklubok a XX. század 20-as éveiben alakultak a városban (1. ČsČK, KAC, KSC, Törekvés, Slávia). A II. világháború után visszaesett a jégkorong iránti érdeklődés a városban, mígnem 1962-ben a vasutasok addigi csapatából megalakult a Dukla Kassa jégkorongegyüttes. 1964-ben a csapat feljutott a legfelsőbb csehszlovák hokiligába s azóta egyedüli szlovák klubként megszakítás nélkül állandó résztvevője az I. liga küzdelmeinek (az 1993/94-es szezon óta szlovák liga). 1967-ben az addigi katonaegyüttest átvette a helyi vasgyár (VSŽ) és a 90-es évek végéig ez a tény a csapat nevében is olvasható volt. A klub a 80-as években élte fénykorát, egyedüli szlovák csapatként kétszer nyerte meg a csehszlovák bajnokságot (egy-egy bajnoki címet szerzett még a pozsonyi Slovan és a trencséni Dukla, a többit cseh csapatok nyerték) - az 1985/86-os és az 1987/88-as szezonban. Szlovákia önállósulása után a legeredményesebb egyesületek közé tartozott: 1995-ben, 1996-ban és legutóljára 1999-ben szerzett bajnoki címet. Otthona a 8340 férőhelyes Ladislav Troják Stadion (marketingnevén Steel Aréna), amely a legnagyobb ilyen célú sportlétesítmény az országban - 2006 márciusában adták át.