Simula programozási nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Simula az egyik legkorábbi objektumorientált programozási nyelv, amely szimulációs célokra készült az 1960-as években Osloban. Két változata van, a Simula I ás a Simula 67.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
1957-ben Kristen Nygaard szimulációs programok írásához fogott. A rendszer működésének leírásához egy formális programnyelvet kellett készítenie, és ehhez egy több programozási készséggel rendelkező embert keresett. Ole-Johan Dahl 1962 januárjában csatlakozott a munkához. Nem sokkal utána eldőlt, hogy a speciális célú programnyelvet az ALGOL 60 kiterjesztéseként fogják elkészíteni. Megszületett a "SIMULA I" (Simulation language).
Később, 1968 februárjában szabványosították egy cikkük alapján a "SIMULA 67"-et. A nyelv jelenlegi változata a Simula 87, ami többek közt tartalmazza a nyilvános, védett és rejtett tagok közti elkülönítést.
Munkásságukért Nygaard és Dahl kitüntetésben részesültek.
[szerkesztés] Jellemzői
Az ALGOL alapján, és annak bővítéseként született, és elsőként használt olyan fogalmakat, mint osztályok, leszármazott osztályok és objektumok. A nyelv soha nem volt olyan elterjedt, mint amennyire nagy hatással volt az objektumorientált programozási paradigma elterjesztésében.
Nagyobb hatással volt a fontosabb programozási nyelvek közül a Smalltalkra, ezen keresztül közvetve majdnem minden modern objektumorientált programnyelvre, továbbá a C++-ra.
[szerkesztés] Példa
! megjegyzés; Begin Class Udvozlet; Begin OutText ("Hello, vilag!"); OutImage; End; Ref(Udvozlet) hello; hello:- New Udvozlet; End of program;
[szerkesztés] Forrás
Főbb programozási nyelvek (továbbiak) | |||
Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic
|