Skandináv-félsziget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Skandináv-félsziget egy félsziget Észak-Európában. Magába foglalja Norvégia és Svédország teljes szárazföldi területét, valamint Finnország északi részét. Nevét a legdélebbi részén található Skåne tartományról kapta.
A félszigetet északnyugatról és nyugatról a Norvég-tenger (Atlanti-óceán), délről az Északi-tenger, a belőle nyíló szorosok (Skagerrak, Kattegat) és a Balti-tenger, keletről a Botteni-öböl határolja.
Kb. 720 000 km²-es területével[1] Európa legnagyobb félszigete.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A félsziget kb. 1850 km hosszú, szélessége 370-805 km között változik. Területe mintegy 720 000 km², ennek nagyjából negyedrésze az Északi-sarkkörön túl fekszik. Legészakibb pontja (és egyben az európai kontinensé is) a Nordkinn-fok.
Nyugati részén húzódik a Skandináv-hegység, amely többnyire a három ország határát jelöli ki, de délen Norvégia belső területei felé folytatódik. Legmagasabb pontja a norvégiai Galdhøpiggen (2469 m). Itt található az európai kontinens legnagyobb gleccsere, a Jostedalsbreen is.
A népesség legnagyobb része a félsziget déli részén koncentrálódik. Legnagyobb városai a svédországi Stockholm és Göteborg, valamint Norvégia fővárosa, Oslo.[2]
[szerkesztés] Irodalom
- Magyar Nagylexikon 16. kötet Sel-Szö. Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2003, ISBN 963 9257 15 x
[szerkesztés] Források
- ^ Magyar Nagylexikon 16. kötet, 113. oldal (Skandináv-félsziget).
- ^ Scandinavia, FactMonster.com (letöltve: 2007.02.10.)
Based on work by