Sopronkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sopronkeresztúr (1899-ig Németkeresztúr, németül Deutschkreuz): falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Híres emberek
5 Infrastruktúrája
6 Gazdaság

[szerkesztés] Fekvése

Kópházával szemben, a magyar határ mellett fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt templomáról kapta. (Régen ugyanis a keresztfát is úrként szólították).

[szerkesztés] Története

1245-ben Bogyozlow, 1370-ben villa Keresztur néven említik. Eredeti neve Bogyiszló volt, később temploma védőszentjéről a szent keresztről kapta mai nevét. 1856-ban Teichäckern nevű határrészén hatszobás, mozaikpadlós római villát ástak ki. Egykori vára a Frauenbrunnbach-patak fölé emelkedő Schlossbergen állott. A középkori lakótornyot sánc és árokrendszer övezte. Kastélyát 1492-ben a Kanizsaiak építették lovagvárnak, 1560-ban és 1625-ben a Nádasdyak átépítették. Ma emeletes épület négy saroktoronnyal. Falai között 1681-ben I. Lipót császár is megszállt. 1945-ben súlyos károkat szenvedett. 1707-ben határában ütközött meg Vak Bottyán kuruc serege Nádasdy Ferenc császári csapataival. Itt működött 1598 és 1605 között Manlius János híres nyomdája. 1910-ben 3333 lakosából 2963 német és 312 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt töltötte gyermekkorát Dóczy Lajos műfordító és Goldmark Károly zeneszerző.

[szerkesztés] Infrastruktúrája

A Sopronnal való összeköttetést biztosító, villamosított vasúti pálya a GySEV vasúttársaság üzemeltetése alatt áll. A villamosított pályarész technikai kivitelezése magyar szabvány szerint készült. A villamosítás szerkezeti elemei szintén magyar kivitelezésüek.