Vita:Spanyol személynevek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Soledad

A "magány" miért vallási fogalom? --Hkoala ^vita 2007. március 17., 20:31 (CET)

Azért, mert ezek a nevek mind a római katolicismus útján kerültek be a nyelvbe személynévként. Tehát valójában itt nem arról van szó, hogy egyszer csak elkezdték használni a szót, mint nevet, hanem ezek Szűz Mária jelzői vagy szentek neveinek részei voltak. Pl. a Dolores a spanyol Wikipédia szerint: Es un nombre de procedencia latina, doloris, y no hace alusión más que a los dolores que la Virgen María sufrió cuando su hijo Jesús estaba en pleno calvario y en su crucifixión. („Egy latin származású név, doloris, és nem jelent mást mint Szűz Mária fájdalmaira való utalást, amikor Jézus fia teljes kálváriája és keresztrefeszítése miatt szenvedett.”) --TheMexican 2007. március 17., 23:57 (CET)

OK, ezt értem, a Dolorest nem is kérdeztem, kifejezetten csak a magány volt furcsa. --Hkoala ^vita 2007. március 18., 10:20 (CET)

Utánanéztem a Soledadnak is pontosan: szintén Szűz Máriával kapcsolatos név, Jézus halála utáni magányosságára utal. --TheMexican 2007. március 18., 13:59 (CET)

Köszönöm a magyarázatot! --Hkoala ^vita 2007. március 18., 14:04 (CET)

Szívesen. Ha esetleg érdekel a téma, még a spanyol nyelv története cikket tudnám ajánlani. :) --TheMexican 2007. március 18., 14:19 (CET)

[szerkesztés] Miért nem IPA

Csak úgy kérdezem: Nem lehetne itt is, mint úgy általában az IPA-t használni? - Gaja ✉ 2007. március 18., 00:57 (CET)

Nem vagyok híve az IPA-nak, több okból is. Egyrészt, ez nem kifejezetten nyelvészeti oldal, olyanok is olvashatják, akik nem tudnak/tanulnak spanyolul. Az egyik fő célom pontosan az volt a kiejtés egyszerű, közérthető átírásával, hogy a nem nyelvész beállítottságúak is megértsék, és végre megtudják, hogy pl. a Guillermo nem „gvilermo” és a Jesús sem „dzsézusz”, ahogyan a jól informált magyar médiában és szinkronokban mondják (néha a hajam égnek áll ezektől). Írhattam volna itt hieroglifákat is, de akkor egy egyszerű olvasó, aki tájékozódni szeretne, honnan tudná, hogy pl. a fejjel lefelé állított m betű az a magyar g alig hallható változata? :) --TheMexican 2007. március 18., 10:12 (CET)

Oké, csak gondoltam, lexikont írunk, ami tudományos jellegű, én IPA-t használnék. De végül is mindegy. - Gaja ✉ 2007. március 18., 14:51 (CET)

Hát ha vállalod, hogy átírod nekem az összeset és hozzá a magyarázatot, én nem bánom. :) Csak akkor a déli nyelvjárást használjuk, az egyszerűbb (ce,ci/z = [s], d = [d], g = [g], ll/y = [j]). --TheMexican 2007. március 18., 15:18 (CET)

Nagyon szívesen, de előbb szerintem kellene létrehozni egy sablont, mint az angolon is van (bár ott azt hiszem benne van a nyelvi táblázatban (??? utánanézek), a lényeg a szöveg: Note: This page may contain IPA phonetic symbols in Unicode. See IPA chart for English for an English-​based pronunciation key. Valami hasonló kellen, hogy A cikk IPA karakteret tartalmaz. Ezek jelentését megtekintheted az IPA oldalon!; vagy valami hasonlót. Este nekiesek, ha addig nem előz meg valaki... - Gaja ✉ 2007. március 18., 15:40 (CET)

Köszi! Az IPA-val az a másik gond egyébként az (amit elfelejtettem leíni), hogy az IE nem tudja megjeleníteni a karaktereket. Hiába állítom át az alapértelmezett betűkészletet Arial Unicode MS-re, ahogy az IPA lapon is írja, akkor sem működik, néhány jel megjelenik a többi helyett csak üres négyzetek. A FireFoxban minden tökéletes, viszont szerintem még mindig többen használnak IE-t, mint FireFoxot. Sablonoldalhoz annyi javaslatom lenne, hogy jól meg kell gondolni, milyen jeleket használunk, ugyanis az IPA-ban több száz jel van, ha nem több, ráadásul nem is következetes a rendszer, pl. ugyanarra a hangra lehet 3-4 különböző jel is, máskor meg két különböző hangra nincs normális jelük. A legszembetűnőbb példa az i-ü féle hangok. Pl. A román î, â hangoknak semmi köze az orosz jerühöz mégis azzal magyarázzák, a török pont nélküli i-nek szintén semmi köze sem az i-hez, sem az orosz jerühöz, talán a legközelebb a magyar ö~ü-höz áll, de ezt is teljesen egybemossák a nyelvészeti lapok az i-vel és az orosz jerüvel, ami egy egyszerű nyílt i (sokszor nem is hallani különbséget az i és a jerü között). Szóval azt javaslom, hogy erősen le kellene korlátozni a felhasználható IPA jeleket, hogy teljesen egyértelmű legyen, melyik milyen hang. A spanyolban pl. én csak a [β, ð, ɳ] speciális karaktereket használnám a spanyolnál, mert a többinek nincs értelme... a jésített l-t (ll) már senki nem ejti a mai nyelvben néhány idős spanyol falusi paraszton kívül (ahogy nálunk sem beszél senki úgy, hogy "heljes" vagy "gólja"), a gyenge g-t sincs értelme átírni, mert ezek mind olyan dolgok, hogy semmi fonetikai, fonológiai jelentősége nincs, csak nyelvi szokások. Valaki pl. a Madridot úgy ejti, hogy "madrí", valaki "madrít", mások "madríth" (alig hallható gyenge sz-szel), valaki normálisan "madríd"-nak, ugyanígy azt, hogy "PAGO" valaki "páho"-nak mondja, más "págo"-nak. --TheMexican 2007. március 18., 16:32 (CET)