Stardust

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Stardust

Adatok
Ország:	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Küldetés típus	anyagminta visszahozás
Célégitest:	Wild-2
Küldetés
Indítás	1999. február 7.
Megérkezés	2004. január 2. (Wild-2) 2006. január 15. (Föld)
Küldetés vége	2006. január 15.
Az űrszonda
Tömeg	380 kg kg
Pálya
Pálya	Nap körül

A Stardust az amerikai Discovery-program negyedik űrszondája. Mintát vett a Wild-2 üstökös kómájából, és 2006-ra visszahozta ezt a mintát a Földre.

Tartalomjegyzék

1 Küldetés
2 Források
3 Külső hivatkozások
- 3.1 Magyar oldalak
- 3.2 Külföldi oldalak

[szerkesztés] Küldetés

A Stardust Delta-2 hordozórakétával indult Cape Canaveralból 1999. február 7-én. 2001. január 15-én 6000 kilométerre megközelítette a Földet. 2002 áprilisában pályájának aféliumában 407 millió kilométerre (2.72 cs.e.) volt a Naptól. Ilyen távol még nem járt napelemeket használó űreszköz. Ebben a távolságban a gyenge napfény miatt a szonda napelemei sokkal kevesebb energiát állítottak elő. A Stardust addig 2 milliárd kilométert tett meg.

Az egyik felvétel Wild 2 üstökösről

A Wild-2 üstököst 2004. január 2-án közelítette meg 236 kilométerre, mintát vett a kómából és fényképeket készített. A közelképeken egy 1 km-es kráter látszik, amelyet Left Foot-nak neveztek el. A képek szerint hét nagyobb gázkitörés indul az üstökös magjából, amelyeknek az anyaga hozza létre a légkört.

A Stardust leszálló kapszulája a Wild-2 üstökös környezetében vett pormintával 2006. január 15-én sikeresen visszaérkezett a Földre. A földet érésre Utah államban, az előre kijelölt hely közelében került sor. A leszállásra használt ejtőernyő hasonló volt a Genesis űrszondáéhoz, de ez rendben kinyílt, nem történt Genesiséhez hasonló szerencsétlen becsapódás..

A leszálló kapszula 4 órával a légkörbe lépés előtt önállósodott. Maga az „anyaszonda” bekapcsolta manőverező hajtóműveit, hogy elkerülje a Földdel való találkozást. A továbbiakban is folytatja Nap körüli keringését. Mivel kamerái és egyéb fedélzeti muszerei működőképesek, a szonda esetleg még használható lehet az elkövetkezendő években, ha találnak számára megfelelő feladatot.

A kapszula a légkörbe több mint 46 ezer km/h sebességgel lépett be, 10:57-kor. (Érdekesség, hogy ez egyúttal rekord is: az ember építette leszálló űreszközök közül eddig az Apollo-10 űrhajó visszatérő kabinja tartotta a csúcsot.). A Stardust-kapszula gyorsan, alig 15 perc alatt ért a felszínre. Ejtőernyője 32 km magasságban nyílt ki ^[1]