Steván Petrović Knićanin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Steván Petrović Knićanin (Knić, 1807. február 15. – Belgrád, 1855.május 14.) szerb tábornok, hadügyminiszter. Az 1848–49-es szabadságharcban a szerbiai önkéntesek parancsnoka.
1840-ig szerb körzeti elöljáró volt, majd Mihály szerb fejedelem uralkodása alatt emigrációba kényszerült. Karagyorgyevics Sándor 1842-ben visszahívta és a szerb államtanács tagjává nevezte ki. 1848 nyarán, mikor kitört a délvidéki háború a szerb kormány engedélyével önkénteseket toborzott a délvidéki szerbek megsegítésére. A felállított segédcsapatok (szerviánusok) parancsnokaként ezredesi, majd 1849-től vezérőrnagyi rangban részt vett a délvidéki harcokban.
A harcokban humánus ellenfélnek bizonyult, védekező hadműveletekben jobb képességeket árult el, mint támadóakban. Augusztus 18-án, majd augusztus 30-án is támadást indított Fehértemplom ellen, de csapatait Maderspach Ferenc százados irányításával a magyar erők visszaverték. 1848 szeptemberétől csapataival megszállta és megerősítette a tomaseváci szerb katonai tábort, majd részt vett az 1848. decemberi és 1849. januári Tomasevác környéki harcokban, így 1848. december 15-én a jarkováci ütközetben, majd 1849. január 2-án a pancsovai ütközetben. 1849 áprilisától Ðorđe Stratimirović mellett a titeli fennsík védelmének egyik szervezője volt.
A szabadságharc leverése után jutalmul császári vezérőrnagyi rangot kapott és megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Szerbiába visszatérve ismét a szenátus tagja lett, majd 1853-tól szerb hadügyminiszterré nevezték ki.
Mint a fenti szövegből is látszik, magyarellenes volt, megtámadta a labancok oldalán Magyarországot. Humanitására jellemző, hogy falvakat gyujtatott fel, ahol előbb mészárlásokat követtek el- amúgy szerbesen!!!- aztán a kor szellemében kifosztást, szabad rablást engedélyezett katonáinak. Ezalatt az idő alatt meg lehetett erőszakolni a nőket, gyermekeket, el lehetett mindent rabolni, amit csak bírtak, és nem utolsó sorban fel is lehetett koncolni a megmaradt magyar lakosságot. Mellesleg a magyar kutyák kifejezés is ettől a monsztertől származik. Szégyen, hogy a magyar wikipédiában ezekről a hóhérokról megemlékezés gyanánt jókat lehet csak olvasni!!! Bitang gyilkosok ezek, semmi más. Ki velük a magyar wikipédiából!!!
[szerkesztés] Felhasznált források
- Hermann Róbert: 1848–1849 – A szabadságharc hadtörténete, Korona Kiadó, Budapest – 2001, ISBN 9639376213
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
- Révai Nagy Lexikona
Based on work by