Stromfeld Aurél
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Stromfeld Aurél (Budapest, 1878. szeptember 19. – 1927. október 10.) vezérezredes, az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke.
[szerkesztés] Életútja
Német eredetű értelmiségi család harmadik gyermekeként Budapesten született. 1896-ban végzett a Ludovika Akadémián és 1902-ben a bécsi Hadiiskolát is elvégezte. Az I. világháborúban több (olasz, orosz, szerb) fronton is szolgált. 1918-ban belépett az MSZDP-be. A Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 1919 májusától. Jelentős szerepe volt a sereg megszervezésében, az Északi hadjáratként ismerté vált, csehek ellen irányuló ellentámadás megtervezésében illetve végrehajtásában. Ellenezte az elfoglalt területek antant követelésre történő feladását, ezért lemondott. Még ez év augusztusában, a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, 1920-ban 2 év 9 hónapnyi börtönbüntetésre ítélték, rendfokozatától és nyugdíjától megfosztották. 1921-ben szabadult. 1923-ban egy állítólagos kommunista összeesküvés gyanújával vizsgálati fogságban tartották, élete végéig megőrizte kapcsolatát az MSZDP-vel és az illegális kommunista párttal.
[szerkesztés] Emlékezete
Emlékét őrzi egy utca Budapest XII. kerületében, Veszprémben (itt található a Veszprémi Egyetem szintén róla elnevezett kollégiuma), egy szakközépiskola Salgótarjánban [1].