Suetonius

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Suetonius, Caius Tranquillus (Hippo Regius, Kr. u. 69 és 75 között - Kr. u. 160 körül) Római életrajzíró

Lovagi családból származott, édesapja katonai tribunus volt. Ő maga jogot tanult, barátja lett Ifjabb Pliniusnak, s az ő segítségével kapcsolatba került Traianus császárral is. Ennek ellenére később -bizonyos katonai múlt után- Hadrianus tisztségviselője lett, s fontos császári hivatalokban töltött be titkári posztot (magister a studiis, a bibliothecis, ab epistulis). Később kegyvesztett lett, ezután haláláig visszavonultan, csak az irodalmi alkotómunkának élt. Sok más római szerzővel ellenzétben munkájában messzemenően igyekezett felhasználni elsődleges dokumentumokat, amelyek az archívumban rendelkezésére álltak.

Munkássága igen kiterjedt volt, s noha ennek csak töredéke maradt ránk, az is igen számottevő. Elveszett műveiről más szerzők idézetei, illetve a Szuda-lexikon-ban fennmaradt (Tranküllosz) jegyzék alapján alkothatunk képet.

„Ludicra Historia" (Szórakoztató történelem) című műve a római játékokról és ünnepekről adott átfogó képet, de voltak írásai a görög játékokról is, akárcsak a híres kurtizánokról, a római szokásokról, közhivatalokról, időszámításról, királyokról stb. Mindezek a témák részben „Prata" (Mezők) című összeállításában kaptak helyet.

„De viris illustribus" (Híres férfiakról) című munkája valójában életrajzi formában előadott római irodalomtörténet volt. Ebből egy kéziratban fennmaradt a „De grammaticiis et rhetoribus" (Grammatikusokról és rétorokról) című műve, viszont több kézirat őrizte meg -minden bizonnyal rövidített formában- a költőkről készült életrajzokat („De poetiis", A költőkről). Ez a gyűjtemény eredetileg sokkal teljesebb lehetett.

Ma számon tartott, fennmaradt főműve a „De vita Caesarum" (Caesarok élete), amely az első tizenkét római princeps életét adja elő, beleértve Julius Caesart is. A szerző elfogadja a principatus rendszerét, s meggyőződése, hogy az események -kiváltképp a legfontosabbak- a császár személye körül összpontosulnak, ezért kerülnek a történeti bemutatás előterébe az uralkodók. Adatai többnyire pontosak, az egyes életrajzok azonos sémára épülnek: a császár származása, közéleti pályafutása, magánélete, halála. A tárgyalásnak egyéni színezetet ad a szerző mai értelemben vett művelődéstörténeti megközelítése, amely igen életszerűvé teszi a korai római császárságról alkotott képet. A műből a római hétköznapok rengeteg olyan részlete ismerhető meg, amelyre egyetlen más ókori szerző sem fordított figyelmet.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)
• Suetonius összes művei (Osiris, Budapest, 2004)