Szalánkemén

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szalánkemén (szerbül Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen) falu a mai Szerbiában Vajdaságban a Szerémségi körzetben.

[szerkesztés] Fekvése

Újkarlócától északkeletre a Duna jobb partján a Tisza torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag Ingyijához tartozik.

[szerkesztés] Története

1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Ritium nevű település állott itt. Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely. A hagyomány szerint Szalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának. 1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal. 1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós fia is. 1739. július 17-én itt győz a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen. Vára romként áll a Duna mellett a mai Stari Slankamen területén. A falu a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ópazovai járásához tartozott. 1990-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar.