Szalánta

A falu gyorsan és jól megközelíthető, mégpedig Pécs, valamint Harkány irányából, a két települést összekötő 58-as számú főúton, amely jó minőségű. Szalántán az átmenő forgalom igen nagy, az átlagot jóval meghaladó, amit erősít a Horvátországból Baranyába, elsősorban Pécsre irányuló bevásárlóturizmus is.

A község nyugat felől, Görcsöny irányából, Regenye és Szilvás falvakon át bekötőúton is elérhető. A falu délen Bisse, nyugaton Bosta, északon Pogány, keleten Szőkéd és Áta. Az autóbuszforgalom Szalántára, illetve a településen át Pécs, Harkány, Siklós irányába megfelelő sűrűségű (fél illetve 1 óránként).

[szerkesztés] Éghajlat

Időjárására jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, összességében mérsékelten száraz terület, a nyár mérsékelten forró, a tél enyhe. Itt a szárazföldi hatások még erősen érvényesülnek. Hazánk legmelegebb területeihez tartozik. Az évi középhőmérséklet 10,5-11 °C között mozog. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas.

Éghajlatát részben befolyásolja a közeli közepes nagyságú város sajátos klímája. A különösen magas hőmérsékleti értékek kialakításában szerepet játszanak a Mecsek-hegység déli lejtői is. A talajt nagyrészt lösz borítja, termőképessége meghaladja a 60%-ot. Egyes részeken magas a talajvíz. A Mecsek-hegység szele megfelelő időjárási helyzetekben megfelelő átszellőzést biztosit. A térség gazdálkodása lényegében az optimális természeti adottságoknak felel meg. A síkságot, a fennsíkszerű területet kisebb völgyek szabdalják, amelyek jobbára észak-déli irányultságúak.

[szerkesztés] Története

Marica Kulturális egyesület Zágrábban 2005-ben

Az első írásos emlék Szalántáról 1291-ből való, a települést Zolounta néven említi. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, a települést Nemti néven említi.

A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek. Radonay Miklós pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-években.

1804-ben épült a ma is látható templom (védőszentje: Szent László.

1918. november 14-én megérkeztek a szerb csapatok, akik Baranya jelentős részére igényt tartottak. Szalántán és Németiben is a lakosság 95-95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában elhagyták Baranyát a szerbek.

A II. világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.

1977. január elsején a két falu Szalánta és Németi egyesült.

Ma Szalánta lakosságának 30%-a horvát nemzetiségű.

A község Pécstől délre helyezkedik el. A megyeszékhelytől való távolsága 10-12 km. A település körülbelül félúton fekszik Pécs- Harkány között. Földrajzi értelemben a Mecsek-hegység és a Villányi-hegység között terül el, a Pécsi-medence része, amelynek domborzata sík, néhol enyhén lankás.