Bosnyákok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bosnyákok délszláv népcsoport. Elősorban Bosznia és Hercegovinában, Szerbiában (Szandzsák és Koszovó vidékén) és Montenegróban élnek. A bosnyákok nemzeti identitására döntő hatással volt muzulmán vallásuk. Ma szinte kizárólag azok nevezik magukat bosnyáknak, akik muszlim kulturális háttérrel rendelkeznek.

Magyarországon is élnek népcsoportok, melyeknek tagjai rendszerint bosnyáknak nevezik magukat. A magyarországi bosnyákok esetében a név azonban nem jelent iszlám kötődést, hanem csak földrajzi eredetet. A magyarországi bosnyákok hagyományosan katolikus vallásúak, és horvátnak tartják magukat.

[szerkesztés] Bosnyákok a Balkánon

Bosnyákok a délszláv térségben: bosnyákok zöld színnel, szerbek világoskék, montenegróiak sötétkék, horvátok narancs, magyarok sárga, albánok barna színnel.

A Balkán-félsziget középső részén tömeges számban tértek át eredetileg katolikus és ortodox vallású keresztények az iszlámra. Az Oszmán Birodalom ötszáz évig uralta a vidéket, és a fél évezredes uralom maradandó hatással volt az itt élő népek kultúrájára. Részben nyelvük is módusult, így amit egyesek újabban önálló bosnyák nyelvnek tartanak, számos török jövevényszóval gazdagodott, amelyeket szinte kizárólag a bosnyákok használnak. A bosnyák nyelv azonban teljesen érthető a szerbek, illetve a horvátok számára is.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején mindenkit, aki Bosznia-Hercegovinában élt, tehát katolikusokat, ortodoxokat és muszlimokat egyaránt, még bosnyáknak neveztek.

Amikor megalakult Jugoszlávia, az új államalakulatban a bosnyákok jelentős része albánnak nevezte magát. Ezzel bizonyára disztinktív kulturális gyökereiket kívánták hangsúlyozni, mivel a törökök után az albánok képezik a Balkán-félsziget másik túlnyomórészt muszlim vallású népcsoportját.

Tito szorgalmazta, hogy Jugoszlávia szláv muzulmánjai vegyék fel inkább a bosnyák elnevezést, és 1971-től kezdve a bosnyákok önálló nemzetiségi kategóriaként szerepelnek a népszámlálásokon.

Magyarországi bosnyákok Szalántáról

[szerkesztés] Bosnyákok Baranyában

A Baranyában élő katolikus bosnyákok a török háborúk után költöztek a vármegyébe, a 17. század végén. Radonay Miklós pécsi püspök is szorgalmazta betelepítésüket az 1690-es években.

Ők Pécsett, Szalántán, Szemelyben, Kökényben, Szőkén, Szőkéden, Átán, Kozármislenyben, Pécsudvardon, Birjánban és Pogányban telepedtek le.

[szerkesztés] A baranyai bosnyákok nyelve

A baranyai bosnyákok nyelve nagyon hasonlit a horváthoz, mégis érezhető bizonyos szerb hatás. Például a ć betűt a horvátok keményebben, tycs-nek ejtik, míg a bosnyákok lágyabban, amely inkább a magyar ty hanghoz hasonlít, mint ahogy a szerbeké is.