Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Szalonkafélék - Wikipédia

Szalonkafélék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Szalonkafélék
Piroslábú cankó (Tringa totanus)
Piroslábú cankó (Tringa totanus)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Rafinesque, 1815
Nemek
  • Actitis
  • Scolopax
  • Gallinago
  • Lymnocryptes
  • Coenocorypha
  • Limosa
  • Numenius
  • Bartramia
  • Tringa
  • Catoptrophorus
  • Philomachus
  • Heterosceles
  • Prosobonia
  • Arenaria
  • Limnodromus
  • Aphriza
  • Calidris
  • Micropalama
  • Tryngites
  • Eurynorhynchus
  • Limicola
  • Steganopus
  • Phalaropus

A szalonkafélék (Scolopacidae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó családja. 23 nem és 88 faj tartozik a családba.

[szerkesztés] Rendszerezés

A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.


  • Scolopax (Linnaeus, 1758) - 6 faj.
    • Erdei szalonka (Scolopax rusticola)
    • Amerikai szalonka (Scolopax minor)
    • Amami-szigeti szalonka (Scolopax mira)
    • Scolopax saturata
    • Celebeszi szalonka (Scolopax celebensis)
    • Maluku-szigeteki szalonka (Scolopax rochussenii)
  • Gallinago (Brisson, 1760) - 16 faj.
    • Gallinago andina
    • Sárszalonka (Gallinago gallinago)
    • Gallinago hardwickii
    • Gallinago imperialis
    • Gallinago macrodactyla
    • Nagy sárszalonka (Gallinago media)
    • Gallinago megala
    • Gallinago nemoricola
    • Gallinago nigripennis
    • Gallinago nobilis
    • Gallinago solitaria
    • Hegyesfarkú sárszalonka (Gallinago stenura)
    • Gallinago stricklandii
    • Gallinago undulata
    • Gallinago jamesoni
    • Gallinago paraguaiae
  • Coenocorypha (Gray, 1855) - 2 faj
    • Hosszúcsőrű kiviszalonka (Coenocorypha aucklandica)
    • Coenocorypha pusilla
  • Limosa (Brisson, 1760) - 4 faj
    • Márványos goda (Limosa fedoa)
    • Nagy goda (Limosa limosa)
    • Feketeszárnyú goda (Limosa haemastica)
    • Kis goda (Limosa lapponica)
  • Numenius (Brisson, 1760) - 8 faj
    • Törpepóling (Numenius minutus)
    • Eszkimópóling (Numenius borealis)
    • Kis póling (Numenius phaeopus)
    • Tahiti póling (Numenius tahitiensis)
    • Vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
    • Nagy póling (Numenius arquata)
    • Hosszúcsőrű póling (Numenius americanus)
    • Numenius madagascariensis
  • Bartramia (Lesson, 1831) - 1 faj.
    • Hosszúfarkú cankó (Bartramia longicauda)
  • Tringa (Linnaeus, 1758) - 13 faj.
    • Füstös cankó (Tringa erythropus)
    • Piroslábú cankó (Tringa totanus)
    • Tavi cankó (Tringa stagnatilis)
    • Szürke cankó (Tringa nebularia)
    • Mocsári cankó (Tringa melanoleuca)
    • Sárgalábú cankó (Tringa flavipes)
    • Remetecankó (Tringa solitaria)
    • Erdei cankó (Tringa ochropus)
    • Réti cankó (Tringa glareola)
    • Pettyes cankó (Tringa guttifer)
    • Terekcankó (Tringa cinerea) más néven (Xenus cinereus)
    • Billegetőcankó (Tringa hypoleucos) más néven Actitis macularia
    • Pettyes billegetőcankó (Tringa macularia) más néven (Actitis hypoleucos)
  • Heterosceles (Baird, 1858) - 2 faj
    • Szibériai vándorcankó (Heteroscelus brevipes) más néven (Tringa brevipes)
    • Heterosceles incanus más néven Tringa incana
  • Catoptrophorus (Bonaparte, 1827) - 1 faj.
    • Lármás cankó (Catoptrophorus semipalmatus)
  • Prosobonia (Bonaparte, 1850) - 2 faj
    • Óceáni cankó vagy Barna koralljáró (Prosobonia cancellata)
    • Fehérszárnyú cankó (Prosobonia leucoptera) - kihalt
  • Arenaria (Brisson, 1760) - 2 faj.
    • Kőforgató (Arenaria interpres)
    • Kormos kőforgató más néven fekete kőforgató (Arenaria melanocephala)
  • Calidris (Merrem, 1804) - 18 faj.
    • Nagy partfutó (Calidris tenuirostris)
    • Sarki partfutó (Calidris canutus)
    • Fenyérfutó (Calidris alba)
    • Kis partfutó (Calidris pusilla)
    • Alaszkai partfutó (Calidris mauri)
    • Apró partfutó (Calidris minuta)
    • Rozsdástorkú partfutó (Calidris ruficollis)
    • Temminck-partfutó (Calidris temminckii)
    • Hosszúujjú partfutó (Calidris subminuta)
    • Törpepartfutó (Calidris minutilla)
    • Baird-partfutó (Calidris bairdii)
    • Hegyesfarkú partfutó (Calidris acuminata)
    • Tengeri partfutó (Calidris maritima)
    • Havasi partfutó (Calidris alpina)
    • Sarlós partfutó (Calidris ferruginea)
    • Calidris ptilocnemis
    • Vándorpartfutó (Calidris melanotos)
    • Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis)
  • Micropalama, 1 faj.
    • Töcspartfutó (Micropalama himantopus) más néven (Calidris himantopus)
  • Aphriza (Audubon, 1839) - 1 faj
    • Hullámtörő madár (Aphriza virgata)
  • Limnodromus (Wied-Neuwied, 1833) - 3 faj.
    • Rövidcsőrű cankógoda (Limnodromus griseus)
    • Hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus)
    • Limnodromus semipalmatus
  • Tryngites (Cabanis, 1857 - 1 faj
    • Cankópartfutó (Tryngites subruficollis)
  • Eurynorhynchus (Nilsson, 1821) - 1 faj
    • Kanalas partfutó (Eurynorhynchus pygmeus)
  • Limicola (Koch, 1816) - 1 faj
    • Sárjáró (Limicola falcinellus)
  • Philomachus (Merrem, 1804) - 1 faj.
    • Pajzsoscankó (Philomachus pugnax)
  • Phalaropus (Brisson, 1760) - 2 faj.
    • Vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus)
    • Laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicaria)
  • Steganopus, 1 faj
    • Wilson-víztaposó (Steganopus tricolor) más néven (Phalaropus tricolor)

[szerkesztés] Forrás

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Szalonkafélék témájú médiaállományokat.
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu