Szlavónia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szlavónia (a 19. századig gyakran Tótország) a Dráva és a Száva között elterülő tartomány.
![Szlavónia címere [1]](../../../upload/thumb/0/01/Szlav%C3%B3nia_c%C3%ADmere.png/100px-Szlav%C3%B3nia_c%C3%ADmere.png)
A 13. század óta a magyar királyok használták a Szlavónia királya címet és a címerét is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.
1523-ig bánok kormányozták. Eredetileg a Magyar Királyság szerves része volt és csak I. Ferdinánd egyesítette Horvátországgal. Ekkor került jogilag a Horvát Királyság fennhatósága alá. Ekkoriban valószínűleg az Árpád-ház fiatalabb tagjainak-trónörököseinek lehetett a részfejedelemsége.
A tartomány címerében szereplő nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197) és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót.