Szoftver

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szoftver (angol: software) alatt a legszűkebb értelemben elektronikus adatfeldolgozó berendezések (pl. számítógépek) memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értünk. Körülbelül ez volt a John W. Tukey által 1958-ban bevezetett angol software kifejezés eredeti értelme is.

A szoftvert az különbözteti meg a fogalmilag vele szembeállított, és azt kiegészítő hardver-től, hogy egy programvezérelt berendezésnek a hardver az egyedi, fizikai részét, míg a szoftver az általános, szellemi részét jelenti. Egy példával megvilágítva: két egyező típusú, minden szempontból azonosan felszerelt, és egyformán működő számítógép esetében a hardver az, ami miatt két különálló gépről beszélünk, és a szoftver az, ami a két gépben egy és ugyanaz. A hardver fizikai jellegénél fogva egyedi és megismételhetetlen, míg a szoftver éppen az önmagával azonosan ismételhetőt, a tökéletesen másolhatót jelenti. A világon emberek milliói használják egymástól függetlenül, nap mint nap, ugyanazt a szoftvert; ám ha több felhasználó ugyanazt a hardvert használja, akkor szükségképpen osztozniuk kell annak véges, fizikai erőforrásain.

A szoftver nemcsak elektronikus memóriatartalomként realizálódik, hanem életciklusának megfelelően többféle formában jelenik meg, fogalma ezekre a megvalósulási formákra is kiterjed, így a szoftver fogalmába tágabb értelemben beletartozik:

az összes fejlesztési dokumentáció (mint pl. a forráskód);
az összes felhasználói dokumentáció (mint pl. a felhasználói kézikönyv);
az összes kereskedelmi dokumentáció (mint pl. a licenc);
illetve az ezek bármelyikét tartalmazó adathordozók (mint pl. a telepítő CD vagy a nyomtatott számla).

Az összetett feladatok elvégzésére kifejlesztett, egymással szoros kapcsolatban álló, önállóan is működőképes, de együttesen hatékonyabb és teljesebb támogatást nyújtó, éppen ezért teljes életciklusuk során együtt kezelt szoftverek csoportját programcsomagnak nevezzük.

Tartalomjegyzék

1 A szoftverek funkcionális csoportosítása
- 1.1 Rendszerszoftverek
- 1.2 Alkalmazói szoftverek
2 A szoftverek kereskedelmi kategóriái

[szerkesztés] A szoftverek funkcionális csoportosítása

A programvezérelt gépek célszerű működését a szoftverek több rétege biztosítja. Aszerint, hogy egy szoftver specifikusan mennyire inkább a gép puszta működtetését, avagy az ember által igényelt feladatmegoldást segíti elő, a következő funkcionális csoportokat különböztetjük meg:

indítóprogram vagy alapszoftver – a felhasználó által a legkevésbé manipulálható, a gép üzemszerű működését beállító program(ok), ide tartozik a firmware is;
rendszerszoftverek – a gép és perifériái kommunikációját lebonyolító programok, beleértve a felhasználó oly mértékű kiszolgálását, amely lehetővé teszi a számára más szoftverek elkészítését és üzembe helyezését is;
alkalmazói szoftverek vagy alkalmazások – a felhasználót a számítógép használatán túl mutató céljainak elérésében támogató specifikus programok.

[szerkesztés] Rendszerszoftverek

Operációs rendszerek
Meghajtóprogramok (driverek)
Segédprogramok

Fájlkezelők
Szövegszerkesztők (editorok)
Tömörítők

Fejlesztési környezetek

Fordítóprogramok (compilerek)
Értelmezők (interpreterek) és futtatókörnyezetek
Nyomkövetők és hibakeresők (debuggerek)
Programszerkesztők (linkerek)

[szerkesztés] Alkalmazói szoftverek

Irodai szoftverek

Szervezőprogramok
Prezentációkészítők
Kiadványszerkesztők
Táblázatkezelők

Üzleti alkalmazások

Számlázó programok
Könyvelő programok
Adatbázis-kezelők
Vállalatirányítási rendszerek

Tervezőrendszerek

CAD-rendszerek

Grafikai szoftverek

Rajzprogramok
Képszerkesztők

Média szoftverek

Médialejátszók
Médiaszerkesztők

Kommunikációs szoftverek

Hálózati alkalmazások

Webböngészők
Fájlcserélők

Rosszindulatú alkalmazások

Vírusok
Férgek
Kémprogramok

Biztonsági programok

Vírusellenőrzők
Kémprogram-felderítők
Titkosító programok
Tűzfalak

Játékprogramok

[szerkesztés] A szoftverek kereskedelmi kategóriái

A szoftverek főbb kereskedelmi kategóriáit voltaképpen a tulajdonjogot és a szoftverhasználatot szabályozó licencek alapján lehet felállítani. Első megközelítésben leszögezhető, hogy (kereskedelmi és jogi értelemben) ahány féle licenc, annyi féle szoftver létezik; a licencelés lényegi kitételeit tekintve azonban kialakult néhány közhasznú kategória is: