Fordítóprogram

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk azokkal a fordítóprogramokkal foglalkozik, melyek egyik programozási nyelvről a másikra alakítanak át kódot. A nyelvi fordítással kapcsolatban lásd a Gépi fordítás szócikket.

A fordítóprogram (angolul compiler) olyan számítógépes program, amely valamely programozási nyelven írt programot képes egy másik programozási nyelvre lefordítani.

Tartalomjegyzék

1 Csoportosítás
2 Kivitelezés
- 2.1 Előrész
- 2.2 Hátrész
3 Fordítóprogram vagy interpreter?
4 Történet
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Csoportosítás

A fordítandó programot forrásprogramnak (nyelvét forráskód), a lefordított programot tárgyprogramnak (nyelvét tárgynyelvnek) nevezzük.

E szerint a fordítóprogramokat a következőképp csoportosíthatjuk:

natív-kódra fordítók
több platformra fordítók
magasszintű nyelvből egy másik magasszintű nyelvre

[szerkesztés] Kivitelezés

Régebben a fordítóprogramok több fázisban működtek. Mikor egy fázis véget ért, a fordítóprogram felszabadíthatta a használatban levő memóriát. A mai modern fordítóprogramok csak két fázist használnak:

az elsőben lefordítja a forráskódot egy közbeeső kódra (előrész)
a masodik fázisban torténik az úgynevezett fordítási eljárás. (hátrész)

[szerkesztés] Előrész

Az első fázis maga is több al-fázisból áll:

lexikai ellenőrzés: a forráskód felbontása több egységre (jelkép), például: fenntartott szavak, változók vagy jelek.
szintaktikai ellenőrzés: megfelel-e forráskód a nyelv szintaktikai specifikációinak
szemantikai ellenőrzés: a típusellenőrzéseket hatja végre a fordítóprogram
a közbeeső kód generálása

[szerkesztés] Hátrész

Itt történik a közbeeső kód lefordítása gépi kódra. Ez is több lépésből tevődik össze:

optimizálás: a közbeeső kód átalakítása kisebb és gyorsabb formába (a program működése ettől nem változik)
kódgenerálás: a gépi kód generálása.

[szerkesztés] Fordítóprogram vagy interpreter?

A magasszintű programozási nyelven megírt programot futtatáshoz fordítóprogrammal lefordítjuk gépi kódra, vagy interpreterrel interpretárjuk, vagyis értelmezzük. Az első esetben ún. object code keletkezik, amiből szerkesztéssel lehet futtatható programot készíteni. A második esetben általában nem keletkezik futtatható program, legfeljebb egy tömör, mindenféle felesleges résztől mentes közbülső kód (néha ún. bytecode), amit az interpreter második fázisa végrehajt. (Forrás: Wikipedia angol nyelvű rész!)

[szerkesztés] Történet

Az 1990-es évek során nagyszámban jelentek meg szabad fordítóprogramok a GNU projekt és az nyílt forráskód mozgalomban. Sok közülük nagyon jó minőségű és jó példaként szolgálhatnak bárkinek, aki ebben a témában érdeklődik.