Telegdi Bálint

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Telegdi Bálint (Valentine Telegdi), (Budapest, 1922. január 11. - Pasadena, Kalifornia, 2006. április 8.[1]): Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus, az MTA tiszteletbeli tagja.

Hajózási vállakozó édesapjával egy hónapos korától délkelet-európai országokban élt.

1928-29-ben két évre visszatértek Budapestre, ahol iskolába járt megtanult magyarul.

Bécsben járt középiskolába, a német megszállás elől költöztek Olaszországba 1948-ban.

Az egyetemet Svájcban végezte: Lausanneban vegyészmérnöki alapképzést (diplomamunkája a Geiger-Müller számlálócső holtidejének tanulmányozása volt), a zürichi műegyetemen fizikából doktorált.

1951 - 1976 Chicagói Egyetemen tanított, Enrico Fermi közelében. Felesége Szilárd Leó titkárnője volt.

Chicagoban müonokkal mutatta ki, hogy a jobb-bal tükrözési szimmetria (P-szimmetria) sérül (ezt idáig más is kimutatta), kimutatta viszont azt is, hogy ha a rendszert tükrözöm, és a töltést is ellentettjére váloztatom, ez a fajta „tükörkép” előfordul a természetben, a töltéstükrözés + tértükrözés szimmetriája (CP-szimmetria) jó közelítéssel igaz. Mindkét kísérletben a müonok bomlását vizsgálta. A sima (negatív) müon a forgásirányához képest mindig az egyik pólus irányába bocsát ki elektronokat, az antimüon (a müon pozitív töltésű antirészecskéje) pedig a másik pólus irányába.

1978 és 1992 között a California Institute of Technology (Caltech) tanára volt. 1991-ben kapta meg a Wolf-díjat [2].

1976-tól 1989-ig, nyugdíjazásáig professzor volt a zürichi Szövetségi Műegyetemen (Eidgenössische Technische Hochschule)

Nyugdíjba vonulása óta a CERN-ben dolgozott.