Teleki Sámuel (kancellár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
gróf Teleki Sámuel (Gernyeszeg, 1739. november 17. - Bécs, 1822. augusztus 7.) erdélyi kancellár.
Teleki Sándor gróf tordai főispán, guberniumi tanácsos és petki Nagy Zsuzsánna fia, a nagy Teleki Mihály unokája.
Ifjú korában unokaöccsével Teleki Józseffel és Ádámmal a későbbi dobokai főispánnal külföldi utazást tett, leginkább könyvek gyűjtését tűzvén ki célul, mint maga írja. Mária Terézia alatt királyi kamarás lett, azután küküllői főispán és erdélyi kormányszéki tanácsos; II. József alatt belső titkos tanácsos, 1784–90-ig királyi biztos az akkor alkotott nagyváradi kerületben, Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád megye főispáni helytartója, a hajdú kerületben főkapitányi helyettes, Bihar megyének 1785. július 16-tól 1787-ig főispánja, 1792-től magyar alkancellár és Máramaros vármegye főispánja; II. Lipót alatt erdélyi főkancellár és 1791. július 5-től Biharmegye főispánja), a Szent István-rend nagykeresztese, a göttingeni, varsói, jénai tudományos akadémiák tiszteletbeli tagja.
A család e tudománykedvelő, nagyműveltségű tagja állította fel óriási költséggel, a marosvásárhelyi gazdag Teleki-könyvtárt, amely már 1816-ban 36 000 kötetet foglalt magában. A könyvtárt 1753-ban kezdte gyűjteni; erre és az iskolákra Kazinczy szerint nyolcszázezer forintnál többet elköltött. E könyvtárt családi hitbizományképen hagyta örököseire, úgy hogy azt némi föltételek mellett a közönség is használhassa. A könyvtár lajstromát is kiadta három vastag kötetben és egy jeles előbeszéddel látta el. Ő szedte össze végre legteljesebben Janus Pannonius pécsi püspök műveit is egykorú kéziratokból és tizenhárom más kiadás után, és azokat két kötetben 1784-ben Utrechtben kinyomatta. Neje iktári Bethlen Zsuzsánna, ki maga is könyvgyűjtő volt, számos magyar könyvgyűjteményét utóbb közhasználatra férjeé mellé kapcsolta. A Teleki-kódex 1525–1531-bõl, kis 8-rétű papiros-kódex (legendák, elmélkedések, imák, szerzetesi reguák, a Toldy Ferenc által említett Aranka-kódex), a Teleki-könyvtár tulajdona; a Pannoniai ének másolata Cornidestől szintén oda került.
Munkája: Bibliotheca Samuelis S. R. I. Com. Teleki de Szék. Pars I. & II. Viennae, 1796., 1800. Pars III. Cum Catalogo librorum Hungar. conjugis desideratissimae Susannae com. Bethlen de Iktár, Accedunt Supplementa Catalogi Partes I. et II. U. ott, 1811. Pars IV. novas accessiones ad tres priores partes complexa. U. ott, 1819.
Levelei: Kovásznai Sándorhoz, Szeben, 1783. nov. 13. (Figyelő XXVI. 1889.); Kazinczy Ferenchez. Bécs 1790. febr. 17. (Kazinczy Levelezése II. 34. l.); testamentoma (M. Sajtó 1857. 105., 106. sz.).
Kéziratban sok levele maradt a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában, Marosvásárhelyt és a br. Wesselényi-féle görcsöni levéltárban (19 db.).
)
Based on work by