Termodinamika
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A termodinamika (ma már ritkán használt magyar nevén hőtan) a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Egy magára hagyott termodinamikai rendszerben az intenzív állapotjelzők eloszlása homogénné válik (a rendszer egyensúlyi állapotba kerül). Minden pontjában ugyanakkora nyomás, hőmérséklet stb. lesz. Termodinamikai elveken (is) alapszik pl.: időjáráselőrejelzés, robbanómotorok, repülőgéphajtóművek, hűtőszekrény, kuktafazék, kémény. Néhány fogalom, mely kapcsolódik a termodinamikához: tömeg, tömegáram, hőátadás, munka, hő, belső energia, nyomás, fázis, entrópia, entalpia, fajhő, ideális gáz, Carnot-körfolyamat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A termodinamika főtételei
[szerkesztés] I. főtétel - Energiamegmaradás törvénye
Energia nem keletkezik vagy semmisül meg, csupán egyik formájából más formákba alakul (mechanikai munka (J-joule), belsőenergia (J), hőenergia (J)). dU = dQ + p*dV
[szerkesztés] II. főtétel
Magára hagyott rendszer entrópiája nem csökkenhet. Az I. főtételnek szab korlátot a valóságban tapasztaltak alapján. Vagyis a valóságban nem lehetséges, hogy egy rendszer belsőenergiáját teljesen át tudjuk alakítani mechanikai munkává.
Azt is mondhatjuk, hogy nincs olyan folyamat, amikor hidegebb testről hő megy át melegebb testre. (Ha télen kinyitom az ablakot, akkor igazából nem a kinti 3 °C fog bejönni..) -> folyamatok iránya.
Ez a tétel kizárja a másodfajú perpetuum mobile létezését.
[szerkesztés] III. főtétel
Az abszolút nulla fokkal és közvetlen környezetével foglalkozik. Az anyagok fajhői abszolút nulla hőmérsékleten nullává válnának. Vagyis nem lehet egy rendszer hőmérsékletét abszolút nullára csökkenteni.
Based on work by