Thallóczy Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Thallóczy Lajos, (Buda, 1856. december 8. – Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, az MTA tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
[szerkesztés] Élete
Ferenc József temetéséről hazajövet vasúti szerencsétlenség áldozata lett.
[szerkesztés] Művei
- Blagay család oklevéltára (1897)
- Frangepán család oklevéltára (I – II., 1910 – 1913)
- Magyarország melléktartományainak oklevéltára, című sorozat 4 kötetét:
- A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903)
- Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907)
- Alsó-Szlavónia okmánytára (Horváth Sándorral, Bp., 1912)
- Jajcza története (Monum. Hung. Hist. Dipl. XL., Bp., 1915
- A szerb felkelés története (I – II., Bp., 1908 – 09)
- Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike álnéven (Deli) jelent meg
- A kamara haszna (Bp., 1879)
- Utazás Levanteban (Bp., 1882)
- Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844 – 1849 (Bp., 1882)
- Oroszország és hazánk (Bp., 1884); Zay Ferenc (Bp., 1884)
- Horvát szokásjog (Bp., 1896); Bácsy Jakab (álnéven, Bp., 1896)
- Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
- Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről… (Bp., 1905)
- III. Béla és a magyar birodalom (Bp., 1906)
- Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909)
- Tudákos levelek (I – II., álnéven, Bp., 1913 – 14)