Thesszalonikéi Antipatrosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Thesszalonikéi Antipatrosz (Thesszaloniké (ma Szaloniki), Kr. e. I. század – Róma?, Kr. u. I. század) Görög költő
Makedón Antipatrosz néven is ismert. Kr. e. 12-9 között a Makedóniában harcoló Calpurnius Piso kliense volt, később követte őt Rómába, és ott retorikatanítással foglalkozott. Az Anthologia Graecában szereplő, Antipatrosz név alatt olvasható 141 epigrammának talán fele származik tőle, a többi Szidóni Antipatrosz műve, a szerzőséget azonban ez esetben roppant nehéz, szinte lehetetlen eldönteni. Hasonlóan névrokonához, ő is Leónidasz hatása alatt áll, költeményeit az ő stílusában írja. Hatása jelentős volt fiatalabb kortársára, Ovidiusra. Egy epigrammája:
- Emberről kőből ne ítélj. Lám csak, kicsi sír ez,
- s mégis nagy, kinek itt elfödi holt tetemét.
- Tudd meg, ez Alkman, a spártai költők közt a legelső,
- egy a kilenc Múzsák ritka kilence közül.
- Két földrész verseng: hogy Lűdia volt-e hazája?
- Spárta? A költőket több anya szülte, nem egy.
[szerkesztés] Források
Pecz: Ókori lexikon