Thrombus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A thrombus vagy vércsomó a véralvadás végső terméke, amely a vérlemezkék összacsapzódása és a humorális véralvadási rendszer aktivációja révén jön létre. Sérülések esetén a thrombus képzése a véralvadás életmentő szerepe miatt fiziológiás, viszont thrombózisban már patológiásnak tekintendő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A thrombosis okai
- A véráramlás lelassulása, vagy lokális turbulenciája
- Az ér intimájának sérülése
- A vér alvadási készségének fokozódása
[szerkesztés] A következő esetekben keletkezik patológiásan thrombus
- Pitvari fibrilláció, azaz pitvari ritmuszavar. Ebben az esetben az áramlás sebessége jelentősen csökken, ami azt okozza, hogy a véráramban fiziológiásan centrálisan haladó alakos elemek a periférián fognak úszni, így nagyobb valószínűséggel kerülnek kapcsolatba az érfallal.
- Szívbillentyű gyulladása
- Szívinfarktus: Mind az előbbi, mind az utóbbi az ér intimájának sérülését válthatja ki, mely súlyos problémákat okozhat a véralvadás szabályozásában.
- Leyden-mutáció, Antifoszfolipid antitest szindróma: a véralvadás örökletes zavarait okozzák, a vér hyperkoagulabilissé válik, ilyenkor a thrombus keletkezésének valószínűsége fokozott
[szerkesztés] A thrombusok osztályozása
[szerkesztés] Szín szerint
- Vörös thrombus: koaguláns vérrög, a hullai véralvadékhoz hasonlít, de mégis elkülönül attól törékeny szerkezete, szárazsága, illetve érfalhoz tapadása miatt. Fibrinhálóból, trombocitákból, fehér- és vörösvérsejtekből áll.
- Fehér thrombus: az artériák és a szív üregeiben jön leginkább létre, nem tartalmaz vörösvértesteket, megfigyelhetők benne a Zahn-féle vonalak, melyeket a fibrinhálóban elhelyezkedő vérsejtkötegek mutatnak.
- Vegyes thrombus: Mindkét thrombus típus sajátságait hordozza. Lehet koncentrikus és longitudinális szerkezetű. Utóbbi esetben a keringési irányt tekintve disztálisan fehér a thrombus, proximálisan réteges felépítésű.
[szerkesztés] Lokalizáció szerint
- Vénás thrombosis: leggyakrabban a végtagok mélyvénáiban történik meg az elzáródás, mely végső esetben akár a végtag elhalását is okozhatja. Leggyakrabban vörös thrombus, hiszen a vénás pangás miatt a vörösvértestek is taoadhatnak hozzá.
- Artériás thrombosis: az ér falában keletkezik a plakk, majd folyamatosan szűkítve az eret, elzáródik. Így jön létre az infarktus, a stroke (szélütés).
- Hialinthrombus: mikrocirkuláció elemeiben hialinszerű festődésű thrombusok okozzák.
- A szív üregében: a már fentebb említett infarktusban és a szívbillenytű gyulladásaiban, károsodásakor következik be.
[szerkesztés] A thrombus sorsa
- Szervülés és rekanalizáció: odavándorló simaizomsejtek rostokat termelnek, majd a thrombus kapillarizálódik, melyen csak kevés vér fog áramlani, de még így is vénás kövek keletkezését eredményezheti.
- Feloldódás: a thrombus a szervezet fibrinolitikus mechanizmusai során teljesen feloldódik.
- Növekedés (propagatio): további rárakódással a thrombus hosszanti vagy körkörös irányban növekedhet. Előbbi több ér érintettségét, utóbbi érelzáródást okoz.
- Embolizáció: súlyos szövődmény, mikor a thrombus leválik a falról és a keringéssel eljutva bárhol okozhat hiretelen elzáródást.A mellékhatásokról kérdezze kezelő orvosát, gyógyszerészét!
[szerkesztés] Terápiás lehetőségek
A vércsomók keletkezésének megelőzésével csökkenthető az infarktus és az agyvérzés kockázata. Ebből a célból heparint és warfarint alkalmaznak, melyek véralvadás elleni szerek, így segítenek megakadályozni a véralvadási rendszer hyperaktivációját, ezáltal vércsomók keletkezését.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Orvostudományportál |
Based on work by