Várkony (Szlovákia)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Várkony (szlovákul Vrakúň) Nyékvárkony településrésze, 1940-ig önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben Nyékvárkony 2537 lakosából 2351 magyar, és 180 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 6 km-re délre fekszik.
[szerkesztés] Története
Várkony ősi település, mely már az avar korban is létezett, neve az avar Oiarchunítani néppel hozható kapcsolatba. Első írásos említése 1015-ből való. Várkony római katolikus temploma középkori eredetű, 1308-ból említik először. Várkony az Amade család ősi fészke, melynek a hagyomány szerint itt várkastélya is volt, de ennek már nyoma sincs. Valószínűleg a 17. században pusztult el, Bél Mátyás még látta és művében említést is tesz róla. A 16. században polgárai városi szabadalmakat kaptak. 1553-ban 15 portát számoltak a községben. A 19. század elején Amade Tádé birtoka, akinek híres tehenészete és fácánosa volt itt. Később a Schmertzig család birtoka, akik 1900 körül eladták, majd ikvai Pfeifer Mátyás vásárolta meg, akinek szeszgyára és gőzmalma is volt a községben. 1904-ben Pfeiffer Mátyás kastélyt is építtetett az Amadék egykori elpusztult kastélya helyén. 1910-ben Várkonynak 866, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (14. század), az idők során többször átépítették. Eredeti gótikus főkapuja a déli bejárat mellett látható.
- Pfeiffer-kastély (19. század), a kastély ma szociális otthon.
)
Based on work by