Vérehulló fecskefű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() |
|||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
A vérehulló fecskefű latin neve (Chelidonium majus L.), magyar népies nevei: vérehulló fecskefű, vérehullató fecskefű, fecskefű, vereslőfű, aranyfű. A mákfélék családjába tartozó, évelő gyom, és egyben kiváló gyógynövény.
- (Chelidonium a görög chelidón = fecske szóból ered, mert addig virágzik, míg a fecskék itt vannak. Majus latinul = nagyobb.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tulajdonságai
Szára 30-100 cm magas, egyenes, tompán szögletes, csomós, felső részén villásan elágazó, törékeny, kékeszöld, gyéren puhaszőrű, tövén gyapjas, belül csöves. Levelei váltakozó állásúak, puhák, színükön világoszöldek, fonákukon kékeszöld színűek, szőrösek, tőlevelei rózsás állásúak, hosszúnyelűek, szárlevelei rövidnyelűek vagy ülők. A levelek tövig szárnyasan szeldeltek, a szeletek részben nyelesek, ferde-tojásdadok, egyenlőtlenül durván csipkések.
Áprilistól októberig virágzik. Virágzata 3-8 virágú ernyős, az alsó virág alatt apró murvákkal. A virág bimbója és két csészelevele tojásdad, csónakszerű, zöldes, szőrös, már virágfakadáskor lehulló. A kinyílott virágnak 4 aranysárga színű, széles tojásdad, kb. 1-1.5 cm hosszú sziromlevele és sok porzója van. Termője húsos, hengeres; bibeszála rövid, bibéje elmosódottan kétlebenyű. Termése hosszú, hengeres, kopasz, becőszerű tok, amelynek két kopácsa van. Nagyszámú magva ferdén tojásdad, fénylő fekete vagy sötét olajzöld, fehér, húsos dudorral.
Jellemző a növényre, hogy bárhol megsértve, narancssárga színű tejnedvet ereszt. Gyökerei rostszerűek, gyökértörzse húsos, hengeres, kissé elágazó, többfejű és több szárat fejleszt.
[szerkesztés] Fellelhető
Erdők szélein, akácosokban, parlagon, utak, és kerítések mentén, kertekben, lakások körül előforduló közönséges gyomnövény.
[szerkesztés] Gyógyhatása
A vérehulló fecskefű kelidonin alkaloidja fájdalomcsillapító és görcsoldó hatással rendelkezik. Vértisztító és vérképző, májtisztító hatású. Gyógytea keverékekben, csalán és bodza friss hajtásával keverve, fehérvérűség (leukémia) gyógyítására használható.
Forrázata vese-, epe-, májpanaszok, de az aranyér és sárgaság megszüntetésére is.
Tinktúrája (kifacsart leve) külsőleg a rosszindulatú bőrbántalmak, tyúkszem, szemölcsök, sömör, szaruhártya betegségei és a szürkehályog gyógyítására is használható. Tinktúráját higítva a homeopátia felhasználja.