Máj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ábrán a jobb és a bal lebeny látszik; felül az epehólyag, míg alul kékkel a vena cava inferior van jelölve.

A máj (hepar) a gerincesek egyik szerve. Az ember legnagyobb szerve, hiszen tömege elérheti az 1.2-1.5 kg-t is. Fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, méregtelenítésben, bizonyos vegyületek termelésében. Ezeken kívül epét is termel, melynek pedig az emésztésben van szerepe. A májjal kapcsolatos orvosi kifejezések gyakran hepato- vagy hepatikus kifejezéseket tartalmaznak (ezek a görög hepar szóból származnak). Jellegzetes vörösesbarna színe van, ami gazdag vérellátásából és természetes okkerbarna színe miatt van.

Jellemző rá, hogy kettős vérellátása van (vena portae és arteria hepatica által). A vena portae-n keresztül kapja a belekből felszívott tápanyagokat tartalmazó vért, magyarul kapuérnek nevezik, mert a májba érve újra hajszálerekre bomlik.

A máj lebenyes szerkezetű, ezeket a lebenyeket kötőszövet választja el egymástól.

[szerkesztés] A máj elhelyezkedése

1. Nyelőcső; 2. Rekeszizom; 3. Gyomor; 4. Máj; 5. Epehólyag; 6. Duodenum; 7. Hasnyálmirigy; 8. Lép

A máj a rekesz alatt a jobb oldalon helyezkedik el; alakja egy alul harmadában vágott tojásra hasonlít. A máj pontos elhelyezkedését kopogtatással lehet legkönnyebben kimutatni. A májtompulat rendszerint légzésnél válik nyilvánvalóvá. A máj megnagyobbodásakor, bizonyos betegségekben a máj alsó széle a jobb bordaív alatt tapinthatóvá válik, annak élessége és nagysága gyakran diagnosztikus jellegű.

[szerkesztés] Szövettan

A máj szövettani képén májsejtszigeteket látunk sinusoidokkal együtt. Felépítést tekintve a vena centralisok jelentik lebenyke közepét, melynek éleit a portális triászok kötik össze. A triász az arteria és vena hepatica ágaiból, illetve az epe canaliculusokból áll.

[szerkesztés] Funkciói

Az anyagcsere legfontosabb szerve. A következő folyamatokban vesz részt:

szénhidrát anyagcsere
- normális glükózszint fenntartása
- glikogén lebontás (glikogenolízis)
- glükoneogenezis, azaz a glükóz szintézise hosszú éhezés során nem szénhidrát alapanyagokból
- glikogén szintézis (glikogenezis)
- fruktóz, galaktóz glükózzá alakítása
fehérje anyagcsere
- plazmafehérjék szintézise (immunoglobulin és komplement nem)
- alvadási faktorok szintézise (II, V, VII, IX, X, XI, XII, C és S protein)
- urea szintézis
- aminosav anyagcsere
- K vitamin dependens faktorok szintézise
lipid
- zsírsav szintézis és lebontás
- koleszterin szintézis és kiválasztás
- lipoproteinek szintézise
- ketogenezis
- epesav szintézis
- D-vitamin 25-hidroxilációja
hormon anyagcsere
- szteroid hormonok
polipeptid hormonok (inzulin, glukagon, ösztrogén lebontás)
méregtelenítés
- gyógyszerek, mérgek, toxikus anyagcseretermékek lebontása, kiválasztása (fehérjéhez kötéssel vagy kémiai átalakítással)
filtráló mechanizmusok
- a Kupffer sejtek a mononukleáris fagocitarendszer tagjai
tárolás
- glikogén
- A, D, B12 vitamin
- vas (ferritin vagy hemosziderin formájában)
bilirubin metabolizmus és kiválasztás

[szerkesztés] A máj betegségei

akut vírushepatitis
krónikus hepatitis
alkoholos májártalom
cirrhosis
gyógyszer vagy toxikus vegyületek okozta májártalom
májtumor
metabolikus betegségek
- hemokromatózis
- Wilson-kór
- alfa1-antitripszin hiány
- Reye-szindróma
szisztémás betegségek
- szívbetegség
- vesebetegség
- gasztrointesztinális betegség
- terhesség hatása a májfunkciókra

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Máj témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Angol lapok

Emésztőrendszer - szerkesztés
Száj \| Garat \| Nyelőcső \| Begy \| Gyomor \| Hasnyálmirigy \| Epehólyag \| Máj \| Bélrendszer \| Vékonybél (Patkóbél, Éhbél, Csípőbél) \| Vastagbél (Vakbél, Féregnyúlvány, Végbél) Végbélnyílás