V. Erik dán király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

V. (Glipping) Erik (1249 - 1286. november 22.) Dánia királya 1259 és 1286 között. I. Kristóf fia és IV. Erik unokaöccse.

1264-ig anyja, Margit gyámsága alatt uralkodott. Ebben az időszakban egy ideig (1261-1262 között) fogságban volt Holsteinben egy katonai vereség után, majd egy ideig Brandenburgban nevelkedett.

Megpróbálta hatalmát rákényszeríteni az egyházra és a nemességre. Előbbi konfliktusa rendezőrött, az utóbbiak viszont 1282-ben rákényszerítették egy megegyezés (handfastening - egyfajta dán Magna Carta) elfogadására, ami korlátozta a fennhatóságát. Az 1270-es években megtámadta Smålandot.

Az Erik és követői, illetve a néhai Ábel király rokonsága közötti rivalizálás miatt Margit királyné 1262-ben vagy 1263-ban levelet írt a pápának, amelyben azt kéri, hogy tegye lehetővé a nőági örökösödést, így a fiatal (és még gyermektelen) király halála esetén egyik lánytestvére kerülhetett volna a trónra. A pápa látszólag támogatta, de végül sosem került rá sor: Eriket fia, VI. (Menved) Erik követte a trónon.

A királyt 1286. november 22-én meggyilkolták, és a dán nemesség számos nagy hatalmú tagját a bíróság törvényen kívül helyezte. Hogy valóban volt-e közük a Viborg melletti Finderup faluban történt gyilkossághoz, máig tisztázatlan; a király halála ugyanis megfosztotta őket az 1282-es megegyezésben garantált jogoktól, hiszen az a következő királyt nem kötelezte. A király gyilkosa, aki álmában szúrta le őt, egy máig megoldatlan középkori rejtély. Egyes történészek Dél-Jylland hercegére gyanakszanak, de bizonyítékok ezt nem támasztják alá.

A király mellékneve (Glipping vagy Glipping) vitatott eredetű. Az általánosan elfogadott nézet szerint a pénzek körbevágásáról (pénzrontás) kapta a nevét. Korábban népszerű, de mára többnyire elutasított magyarázat, hogy gyakran pislogott (dánul glippe).

Előző uralkodó: I. Kristóf

Dánia uralkodója 1259–1286

Következő uralkodó: VI. (Menved) Erik