Dánia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kongeriget Danmark
Dán Királyság

Dánia zászlaja Dánia címere
Nemzeti mottó: A királynő mottója: Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke (Isten segítsége, az emberek szeretete Dánia erélye)
Himnusz: Der er et yndigt land
Főváros	Koppenhága ((København)) 55°43′É’’ 34°NY′
Államforma	alkotmányos monarchia
- Uralkodó	II. Margit
- Miniszterelnök	Anders Fogh Rasmussen
Hivatalos nyelv	dán[1]
Terület
- Összes	43 094 km² (131.)
- Víz (%)	1,6
Népesség
- 2007. januári becslés	5 447 084[2]  (109.)
- Népsűrűség	126 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
- Összes	187,9 milliárd dollár[3] (45.)
- Egy főre jutó	34 740 dollár[3]
HDI (2003)	0,941 (14.) – magas
Pénznem	dán korona (DKK)
Időzóna	CET[3] (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST[3] (UTC+2)
Internet TLD	.dk
Hívószám	+45[3]
Svédország Norvégia Németország L.o. KOPPENHÁGA Aalborg Skagen Rønne Århus Vejle Kolding Esbjerg Åbenrå Fredericia Odense Skagerrak Északi- tenger Kattegat Balti-tenger Jylland Fyn Lolland Falster Møn Sjælland Bornholm térkép szerkesztése

A Dán Királyság (dánul: Kongeriget Danmark) független állam Észak-Európában. Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik. Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű.

Dánia a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik. A Jylland- (Jütland-) félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn, Sjælland és Bornholm. A történelem folyamán a Balti-tenger bejáratát általában a dánok ellenőrizték, innen kapták nevüket a Dán szorosok.

Dánia 1849 óta alkotmányos monarchia, egyébként pedig a világ egyik legrégebbi monarchiája. Az Európai Unió tagja, a skandináv jóléti modell egyik mintaállama. Külbirtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer, melyek széles körű önkormányzattal rendelkeznek.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Népesség 3 Történelem 4 Államszervezet 5 Közigazgatás 6 Közlekedés 7 Gazdaság 8 Kultúra 8.1 Oktatás 8.2 Művészetek 9 Sport 10 Források 11 Irodalom 12 Lásd még 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Dánia a Jylland nevű félszigetből és 443 szigetből áll, amelyek közül 76 lakott. A két legnagyobb sziget Sjælland és Fyn. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze, például a Svédországot Sjællanddal összekötő Øresund híd. A kisebb szigetekkel kompok vagy kisrepülőgépek biztosítják az összeköttetést.

Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb pontja az Yding Skovhøj (172 m), az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. A vízfelület nagysága 700 km²^[4].

Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több mint 7314 km^[4]. Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1-2 m magas árapály miatt a partvonal egy 10 km széles sávban mozog.

Éghajlata a mérsékelt égövbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.^[5]

Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.^[6]

[szerkesztés] Népesség

Dánia lakossága 2006. július 1-jén: 5 434 567 fő. Az éves átlagos népességnövekedés 0,33%.^[4]

Dánia népességének túlnyomó többsége skandináv származású. A bevándorlók és leszármazottaik aránya a népesség 8,5%-a.^[7]

A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Nagy-Bælttől keletre eső országrész népsűrűsége 254 fő/km², míg a nyugati részé 91 fő/km². A legnagyobb városok Koppenhága (Sjællandon), Århus, Aalborg, Esbjerg (Jyllandon) és Odense (Fyn szigetén).

A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik. Sok dán folyékonyan beszéli az angolt is. Dánia lakosságának 95%-a az evangélikus Dán Népegyház (Den Danske Folkekirke) tagja. A fennmaradó rész többsége más keresztény felekezetekhez tartozik, míg a muszlimok aránya 2% körül van^[4]. Dániában vallásszabadság van, és számos kisegyház és más közösség létezik a népegyházon kívül.

[szerkesztés] Történelem

A mai Dánia területe a régészeti emlékek tenúsága szerint kb. Kr. e. 12 500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.

A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.

A 8-tól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra, útban a Ferøer-szigetekre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánokat I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.

A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot, valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a Kalmari Unióban egy korona alatt egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával.

Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli béke bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620-1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658-1850 és Dán Nyugat-India (Amerikai Virgin-szigetek) 1671-1917 között.

A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett.

A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az I. világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holstein-t a győztes hatalmak, de Dánia félve a német irredentizmustól, visszautasította az ajánlatot a Holstein visszacsatolására vonatkozóan, viszont ragaszkodott népszavazás kiírásához Schleswigben. Ennek megfelelően 1920-ban Észak-Schleswiget (Sønderjylland) vissza is csatolták.

Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a II. világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széleskörű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.

[szerkesztés] Államszervezet

A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. Az államfő II. Margit királynő. A végreható hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány: a miniszterelnök (Anders Fogh Rasmussen) és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek.

A parlament neve Folketing. 179 tagját az arányos többségi elven választják; 2-2 képviselőt Grönland és Feröer delegál. Parlamenti választásokat legalább négy évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat. Bizalmatlansági szavazással a parlament visszahívhatja a kormányt.

2001 novembere óta Anders Fogh Rasmussen, a jobboldali liberális Venstre párt tagja a miniszterelnök. A II. világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint Svédországban.

Lásd még: Folketing

[szerkesztés] Közigazgatás

2007. január 1-jén lépett életbe Dániában a közigazgatási reform. Ennek keretében a 13 megyét 5 régió váltotta fel, és a helyhatóságok száma 270-ről 98-ra csökkent. Ez utóbbiak vették át a korábbi megyék feladatainak nagy részét.

Dánia régiói és székhelyeik:

• Hovedstaden - Hillerød
• Midtjylland - Viborg
• Nordjylland - Aalborg
• Sjælland - Sorø
• Syddanmark - Vejle

Dániához tartozik, de széleskörű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező terület (selvstyrende områder):

• Færøerne / Føroyar - Tórshavn
• Grønland / Kalaallit Nunaat - Godthåb / Nuuk

Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.

[szerkesztés] Közlekedés

A legnagyobb vasúti szolgáltatók a személyszállításban a Danske Statsbaner (Dán Államvasutak), a teherszállításban a Railion. A pályákat a Banedanmark kezeli. Koppenhága egy kisebb metróhálózattal és egy kiterjedt S-tog (elővárosi vasút) hálózattal rendelkezik.

Dánia (és egyben Svédország és Norvégia) nemzeti légitársasága a Scandinavian Airlines System (SAS). Az ország legnagyobb repülőtere a Koppenhágai repülőtér, amely egyben Észak-Európa legforgalmasabb légi csomópontja is.

A feröeri kompjáratot a Smyril Line üzemelteti, a többi kompot nagyrészt a DFDS (az Egyesült Királyság és Norvégia felé) és a Scandlines (Svédország és Németország irányába).

Az utóbbi évtizedekben hatalmas befektetéssel közúti és vasúti összeköttetést teremtettek Fyn és Sjælland (Nagy-Bælt híd), valamint Sjælland és a svédországi Malmö között (Øresund híd).

[szerkesztés] Gazdaság

Dánia modern piacgazdaság. Korszerű mezőgazdasággal,jelentős a tejelő és vágómarhatartás valamint a gabonatermesztés, versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet; gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől^[4]. Az ország nettó energia- és élelmiszerexportőr, fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla. Jelentős a 105 000 km²-es tengeri terület is.

Dánia nemzeti fizetőeszköze a dán korona (DKK, krone, tsz. kroner).

A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe: a foglalkoztatottak 75%-a tagja szakszervezetnek.^[8] A legtöbb szakszervezet ernyőszervezetekbe tömörül; a legnagyobb az LO, a Dán Szakszervezeti Konföderáció, bár egyre több munkavállaló marad kívül a szakszervezeteken vagy választ független szakszervezetet.

A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég igazgatótanácsában. A munkarend és munkabérek kérdései a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain dőlnek el, minimális kormányzati beavatkozással. A munkanélküliségi ráta 2006 novemberében 3,6% volt (98 211 fő), a munkaképes korúak száma 2 759 392 fő (2005)^[9].

A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de a 2000. szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését.

Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális, mindenkit lefed. Minden juttatást az egyén kap, így például a házas asszonyok jogai függetlenek a férjüktől.

Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában, ezért a jóléti rendszerrel széles alapokon (pl. 25%-os ÁFA^[10]) nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő^[11] adórendszer párosul.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatás

Dánia fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető. Átlagosan egy évfolyam 80,3%-a végzi el a középiskolát és 44,5%-a fejezi be a felsőfokú képzést^[12].

Az általános iskola elnevezése „den Danske Folkeskole” (dán népiskola); itt 0-10. osztályok indulnak, melyek közül az 1-9. kötelező^[12]. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, de vannak magániskolák is, például a Waldorf-iskolák.

A legsajátosabb iskolatípus az „Efterskole” (utóiskola), amely egy szabadon választható oktatási forma. Ez nagyjából egy bentlakásos iskolának felel meg, azzal a különbséggel, hogy általában egy-egy területre (pl. sport vagy nyelvek) koncentrál, és a tanulók számára nagyobb szabadságot biztosít. Általában egy évre (többnyire 9. vagy 10. évfolyamban) iratkoznak be ide.

Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a „folkehøjskole” (népfőiskola) intézménye, amelyet N. F. S. Grundtvig vezetett be a 19. században^[13]. Ez az oktatási forma a tesztek és osztályzás helyett a közösségi tanulásra, a felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de a népfőiskola az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisa.

[szerkesztés] Művészetek

Dániában három világörökségi helyszín található: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom; a roskildei székesegyház; valamint a Kronborg-kastély Helsingørnél. (Dániához tartozik a grönlandi Ilulissat jégfjord is.)

A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen, aki elsősorban meséiről ismert (pl. A király új ruhája, A kis gyufaáruslány vagy A rút kiskacsa). Közismert még a norvég születésű Ludvig Holberg, valamint Karen Blixen. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1917-ben megosztva Karl Adolph Gjellerup és Henrik Pontoppidan, 1944-ben pedig Johannes Vilhelm Jensen.

A híres egzisztencialista filozófus, Søren Kierkegaard íróként is nagy népszerűségnek örvend.

A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplője: Hamlet, a dán királyfi.

Dánia a némafilm korszakában a világ negyedik filmnagyhatalma volt az Egyesült Államok, Németország és Franciaország után. A hangosfilm megjelenésével elvesztette ezt a pozícióját, de az 1990-es évektől kezdve a Lars von Trier nevével fémjelezett Dogma 95 mozgalom hatására újra a mozibajárók figyelmének középpontjába került.

Dánia zenei életére nagy befolyással volt a német zene, amelyet olyan híres zeneszerzők életműve is bizonyít, mint Heinrich Schütz, aki hosszú ideig királyi főkarmester volt Koppenhágában, vagy Dietrich Buxtehude, aki több évig orgonista volt Helsingørben. A 19. században kezdtek el kialakulni a dán zene jellegzetességei, elsősorban Johann Peter Emilius Hartmann és Niels Wilhelm Gade keze alatt. A századfordulón működött Carl Nielsen, akinek operáit és szimfóniáit világszerte játsszák. A könnyűzenei színpadok népszerű vendége a Nephew, vagy a Metallica együttes dobosa, Lars Ulrich.

[szerkesztés] Sport

A legnépszerűbb sportok Dániában a labdarúgás és a kézilabda. A dán labdarúgó-válogatott 1992-ben Európa-bajnok lett, a női kézilabda-csapat pedig 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben is olimpiát nyert.

A hosszú partszakasz kiváló lehetőséget nyújt a vitorlázáshoz és más vízisportokhoz. A Sjælland körüli regatta egy Helsingørből induló, 2-3 napig tartó vitorlásverseny.

A sík terület miatt a kerékpározás is rendkívül népszerű. Koppenhága fejlett kerékpárúthálózattal rendelkezik, és a mindennapi közlekedésben is nagy a kerékpárhasználat aránya, amit a „kerékpárosok városa” márkanévvel is erősítenek.^[14]

A dán sportolók tollaslabdában is a világ élvonalához tartoznak;^[15][16] a sportágat becslések szerint négy-ötszázezren űzik az országban.^[17]

[szerkesztés] Források

1. ^ Grönlandon a grönlandi nyelvvel együtt, Feröeren a feröeri nyelvvel együtt hivatalos, a német nyelv pedig elismert és védett kisebbségi nyelv Dánia déli részén
2. ^ Quarterly Population, Danmarks Statistik, 2006.02.14. (letöltve: 2007.02.27.)
3. ^ ^{3,0 3,1 3,2 3,3 3,4} Grönland és Feröer nélkül
4. ^ ^{4,0 4,1 4,2 4,3 4,4} Denmark, CIA - The World Factbook (letöltve: 2007.01.12.)
5. ^ Climate, Denmark.dk - The Official Window (letöltve: 2007.01.13.)
6. ^ Copenhagen, Denmark - Sunrise, sunset, dawn and dusk times, Gaisma.com (letöltve: 2007.01.13.)
7. ^ Flere indvandrere fra de nye EU-lande (in: Nyt fra Danmarks Statistik, Nr. 478), Danmarks Statistik, 2005.11.08. (letöltve: 2007.01.13.)
8. ^ Workers and bosses: Friends or foes?, International Herald Tribune, 2005.01.11. (letöltve: 2007.01.13.)
9. ^ Labour Market, Danmarks Statistik (letöltve: 2007.01.13.)
10. ^ Section 10: VAT, payroll tax and environmental taxes, Skatteministeriet, 2007.01.31. (letöltve: 2007.02.26.)
11. ^ Progression in the income tax system, Skatteministeriet, 2006.03.21. (letöltve: 2007.02.26.)
12. ^ ^{12,0 12,1} The Danish Education System, CIRIUS, 2006 (letöltve: 2007.02.26.)
13. ^ Folk High Schools, Ministry of Science Technology and Innovation (letöltve: 2007.02.27.)
14. ^ City of Cyclists, Københavns Kommune (letöltve: 2007.02.28.)
15. ^ BWF World Ranking, International Badminton Federation, 2007.02.22. (letöltve: 2007.02.28.)
16. ^ European Ranking, Badminton Europe, 2007.02.22. (letöltve: 2007.02.28.)
17. ^ Badminton in Denmark, Danmarks Badminton Forbund (letöltve: 2007.02.28.)

[szerkesztés] Irodalom

• Erik Kjersgaard: Eine Geschichte Dänemarks. Koppenhága, külügyminisztérium, 1974.
• A. Sz. Kan: A skandináv országok története Dánia, Norvégia, Svédország. Budapest, Kossuth Kiadó, 1976. ISBN 963 09 0565 5

[szerkesztés] Lásd még

• Dán nyelv
• Dánok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hivatalos

• Dán Királyság – hivatalos honlap (angol, részben német, francia, spanyol is)
• Visit Denmark – hivatalos turisztikai honlap (angol, német, spanyol, olasz)
• Dán Nagykövetség, Budapest (magyar)
• Dán Statisztikai Hivatal (angol)
• Dán Kultúrintézet, Kecskemét (magyar)

Általános

• dánia.lap.hu – Dánia Lap – minden, ami Dánia (www.dania.lap.hu) (magyar)
• Dánia térképe (angol)

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland

Északi Tanács
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország
Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland