Vardø
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Közigazgatás | |
| - Község | Vardø község |
| - Megye | Finnmark megye |
| Terület | |
| - Település | 1,27[1] km² |
| Népesség | |
| - Település (2006.01.01.) | 2057[2] |
| Koordináták | |
|
|
Vardø sziget és kikötőváros Norvégia északnyugati perifériáján, Finnmark megyében. Elhelyezkedése 70° 21' Észak, 31° 02' Kelet, mintegy 65 kilométerre az orosz határtól, két kilométerre a Varanger-félsziget északkeleti partjától, a Varangerfjord bejáratának közelében.
A városnak jelentős kven lakossága van, akik a 19. században vagy előtte betelepült finnek leszármazottai.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Éghajlata
Norvégia legkeletibb városa (még Isztambultól is keletebbre fekszik). Barents-tengeri kikötője a meleg Észak-atlanti áramlatnak köszönhetően egész évben jégmentes. Átlaghőmérséklete júliusban 9,1, januárban pedig az szélességi körhöz mérten mérsékelt −5,1 °C.
[szerkesztés] Közlekedése
A szigetet Norvégia első - 1982-ben épített, mintegy három kilométer hosszú - tenger alatti alagútja köti össze a szárazfölddel. Kis repülőtere is van és a szigetre a Hutriguten cég kompjai is járnak. A város az E75-ös európai útvonal északi végpontja. (Az E75 Kréta szigetéről indul, Sitia kikötővárosból.)
[szerkesztés] Gazdasága, látványosságai
A sziget lakói főleg halászatból és halfeldolgozásból élnek, de a turizmus is egyre inkább erőre kap. Fő turistalátványosságai: a 13. században épített erődítmény, a Vardøhus Festning (jelenlegi formáját 1734-ben nyerte el), a második világháborús német erődítmények, illetve a sziget madárkolóniái. Az erődben láthatók Vardø vörösberkenyefái, amelyeknek a helyiek gondoskodása nélkül nem élhetnének ezen az éghajlaton.
[szerkesztés] Kiemelt események
1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg a Vénusz áthaladását a Nap előtt rendtársa, Sajnovics János társaságában. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.
1944-ben a megszálló németek csaknem teljesen lerombolták a várost és lakói közül sokat megöltek.
1998-ban telepítette ide az Amerikai Egyesült Államok a Globus II. radart, amivel nagy diplomáciai vihart kavart. Az amerikaiak szerint a radar az űrszemét megfigyelésére szolgált volna, de Oroszország közelsége és a radar feltételezett kapcsolata az amerikai rakétaelhárító-rendszerekkel gyanút keltett.
[szerkesztés] Források
- ^ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007.03.14.)
- ^ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007.03.14.)
Based on work by 