Vay Ádámné Zay Anna
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Vay Ádámné Zay Anna, csömöri báró (? - 1733), a barokk kegyességi próza képviselője, az első magyar írónők egyike.
[szerkesztés] Élete
Felvidéki evangélikus főúri családból származott, apja báró Zay András (†1685), anyja báró Révay Krisztina. 1696-ban Vay Ádámnak, II. Rákóczi Ferenc későbbi udvari marsalljának második neje lett.
1711. márciusban gyermekeivel együtt követte férjét a bujdosásba. Előbb Dél-Lengyelországban (Sztrij, Ilyvó, Jaraszló), majd 1712. július 21-től Danckában (Gdańsk) telepedtek le. Rákóczi távozása (1712. november 9.) után férje lett a danckai emigráns kolónia feje. A valaha szebb napokat látott családra súlyos megélhetési gondok nehezedtek: Zay Anna egy alkalommal a brokátszoknyájából kiolvasztott aranyszálak árán tudott csak élelmet venni gyermekeinek. 1716. április 14-én 16 éves korában elhunyt Júlia leányukat temették el, 1719. január 31-én pedig Vay Ádám is távozott az élők sorából. Zay Anna a danckai Szent Erzsébet-templomban (Kościół Św. Elżbiety) állíttatott részükre méltó síremléket.
Az asszony ezt követően Ráday Pál közvetítésével amnesztiáért folyamodott az udvarhoz, s 1722 körül hazatért. 1730–1731-ben az erdélyi Császáriban élt. 1733. június 7-én temették a cegei temetőben, fia, Vay Sámuel (†1732. augusztus 7.) mellé.
[szerkesztés] Művei
Az emigrációban írt, kézírásban fennmaradt munkái:
- Nyomoruság oskolája; avagy abban gyakorlott embernek való egynéhány imádságok 's elmélkedések; és hasonló ujj énekek, mellyeket nyomorúságának 's bujdosásának hoszszas naojaiban lehető vigasztalására és az Istennek ellene felgerjedett haragjának engesztelésére el-készitett Cs. Zay Anna Dantzkán 1721. esztendőben.
- Orvos könyv mellyet néhai tudós és igen híres Doctor Mathiolus tseh nyelvre fordittatott, 's bővíttetett Herbáriumából a' nyavallyáknak rende szerént Dantzkai keserves bujdosásában maga és gyermekei számokra öszveszedegettetett és magyar nyelvre fordított néhai T. N. Vay Ádám Úram árva özvegye, Tsömeri Zay Anna Hasonmás kiadását lásd alább a Források közt.
A Teleki Catalogus III. 339., 370. l. Megvolt mind a két munka Bethlen Zsuzsanna nagyenyedi könyvtárában, amelyet a városra törő román csapatok 1849-ben fölégettek.
Az előbbi mű két 18. századi másolata fellelhető az Országos Széchényi Könyvtárban is MAK 677. és Oct. Hung. 856. jelzet alatt. A Herbárium pedig az ugyanott Quart. Hung. 2815. jelzetű eredeti kéziratról jelent meg hasonmásban. (A kézirat címlapja elveszett, Wesselényi Kata 1766. évi, a marosvásárhelyi Teleki Tékában fennmaradt másolatából azonban pótolható volt.)
Négy darab levelét ismerjük nyomtatásban Ráday Pálhoz (Dancka, 1719. március 5., május 5. és október 3.), illetve Kajali Klárához (Romhány, 1726. május 6.). Lásd a Források közt Szelestei N. László közleményét.
lásd még: A barokk kor magyar irodalma
[szerkesztés] Forrás
- Hopp Lajos: Vay Ádám és a Rákóczi-emigráció Lengyelországban. In: A Vay Ádám emlékünnepség tudományos ülésszaka. (1969. május 24–25.) Szerk. Molnár Mátyás. Vaja, 1969. 53–66.
- Szelestei N. László: Árva Zay Anna hazatérése lengyelországi bujdosásából. In: Ráday Pál 1677–1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. Szerk. Esze Tamás. Budapest, 1980. 409–423. ISBN 9633000130
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
- Zay Anna: Herbárium 1718. A bevezető tanulmányt írta Fazekas Árpád. Nyíregyháza, 1979. (Folia Rákócziana, 2.) ISBN 9630116855
Based on work by